szülő
#Szülőknek

Hogyan vészelhetik át a szülők a kamaszkort?

2014.08.19.
5 perces olvasási idő

Ha Ön már átélte a csecsemőkorral járó gondokat (két óránkénti etetés, sírás, hiszti), az óvoda és általános iskola kezdésével járó nehézségeket, akkor mégis miért tölti el aggodalommal a tinédzser szó?

Ha végiggondolja, akkor könnyen érthetővé válik, hogy miért okoz akkora felfordulást a családok életében az, amikor a gyerekek elérik a tinédzserkort. Hiszen a kamaszkorszak nemcsak intenzív fizikai fejlődéssel, hanem komoly szellemi-érzelmi változásokkal is jár, ami szüntelen összetűzést és lázadozást eredményez családon belül és kívül egyaránt.

A legtöbb tini kirobbanó energiával rendelkezik, sok dolog foglalkoztatja őket, idealisztikusan látják a világot, nagy érdeklődéssel követik a dolgokat, keresik a jó és a rossz összefüggéseket. Habár a konfliktusok és a viták elkerülhetetlenek, mégis ez az az időszak, amikor a szülő a legjobban tud hatni gyermekére, hogy az egészséges felnőtté váljon.

A tinikorszak megértése

Mikor is kezdődik a kamaszkor? Amit mindenképp érdemes rögzíteni a gyerekben, hogy minden ember egyedi és eltér a másiktól. Vannak korán érők és későn érők, gyorsabban és lassabban fejlődők. Így nem lehet egyértelműen kijelenti, hogy mi a normális és mi nem az, mindenkinél más és más a kezdete és a vége.

A legtöbben a pubertáskor alatt a kívülről is látható változásokat értik (intenzív növekedés, testszőrzet fejlődésnek indul, mellek megnőnek, menstruáció, stb.), azonban a 8-14 év közötti gyerekeknél jelentős változások mennek végbe belül is, melyek nem vehetőek észre olyan könnyen. Ilyenkor alakul ki a jellemük, a gondolkodásmódjuk, fejlődik az értelmük, az érzelmi világuk.

A legtöbb gyereknél a változások drámai fordulatot vesznek, elkezdik magukat elszeparálni a szülőktől, hogy függetlenné váljanak (persze, ez nem megy egyik napról a másikra). Emellett folyton azon gondolkodnak, hogy a társaik mit gondolnak róluk, részei lehetnek-e a közösségnek. Mindent megtesznek azért, hogy „valahová” tartozzanak. A társaik véleménye sokszor fontosabb, mint amit a saját a szüleik mondanak nekik, ez befolyásolja a döntéshozatalukat is.

Ilyenkor gyakran változtatnak az öltözködésükön, a frizurájukon, a megjelenésükön, próbálják megtalálni önmagukat. A társaknak való megfelelés pedig gyakran a kiindulópontja a szülőkkel való összetűzéseknek.

Összecsapásokdepresszió

Az egyik kamaszokkal kapcsolatos sztereotípia, hogy a gyerek folyton a bajt keresi, lázadozó, vad kamasz, aki csak veszekedni tud a szüleivel. Ez ugyan jellemző némely gyerekre, de nem a nagy többségre. Valamint mindenkinek lehetnek jó vagy rossz napjai, tiniknél pedig igen kifejezett az érzelmi hullámvasút.

Azonban a tinik elsődleges célja a függetlenség kivívása. Ezért van az, hogy a tini gyerek kezd elhúzódni szüleitől, főként attól a szülőtől, akivel azelőtt a legszorosabb volt a kapcsolata. Ez pedig úgy néz ki, hogy folyton ellenkezik, más véleményen vannak, nem akarnak közös programokat csinálni a szüleikkel, nagyobb magánszférát akarnak (például külön, zárható szobát).

Ahogy a tinik fejlődnek, egyre jobban megváltozik a gondolkodásmódjuk, egyre racionálisabban látják a dolgokat, és képesek lesznek elvonatkoztatva gondolkodni is, igaz, ez csak a késői szakaszra jellemző csak. Saját normáikhoz kezdenek igazodni.

Ez a szülők szemszögéből úgy néz ki, hogy az addig aranyos és engedelmes gyermek hirtelen elkezd lázadozni és ellenkezni.

Ilyenkor szülőként jobb, ha átgondolja, átértékeli a helyzetet, hogy mennyi szabadságot engedjen tini gyerekének, és hogy hol húzza meg a határokat. Ehhez hasonló kérdések kavaroghatnak a fejébe ilyenkor: „Szigorú szülő vagyok? Meghallgatom a gyerekemet? Megengedem, hogy a gyerekem más véleményen legyen, mint én?”

Tippek tini gyereket nevelő szülők részére

Képezze ki magát! Olvasson tinikorszak problémáiról szóló könyveket, cikkeket, és gondoljon vissza arra az időre, amikor Ön volt kamasz. Számoljon a nehézségekkel és a kihívásokkal. Minél jobban megismeri a folyamatot, annál többet tud majd segíteni gyermekének és teheti könnyebbé a saját dolgát.

Beszélgessen a gyermekével!

Már fiatal korában le kell ülni vele és megbeszélni a testét és a lelkét érintő változásokat, valamint megválaszolni az olyan kéréseket, hogy „mi a különbség a fiúk és lányok között” vagy, hogy „honnan jönnek a kisbabák”. Azonban ne zúdítson rá nagy mennyiségű információt egyszerre, mert azzal még nem tud mit kezdeni. Csak válaszolja meg a kérdéseit, értelmi szintjének megfelelő válaszokkal. Ha nem tudja a választ, akkor együtt keressék meg a megoldást vagy egy olyan személyt, aki tudhatja.

Ahogy hallgatja gyerekeit, egyből tudhatja, hogy mikor érkezett el az idő a felvilágosításra, például szexuális tartalmú vicceket mesélnek, vagy elkezdi foglalkoztatni a kinézete. Ilyenkor Ön is rákérdezhet a dolgokra, például.

  • Észrevettél valamilyen változást a testeddel kapcsolatban?
  • Furcsa érzéseid vannak?
  • Néha szomorú vagy, és nem tudod, hogy miért?

Az éves egészségügyi vizsgálat jó alkalom arra, hogy felhozza ezeket a kérdéseket. Az orvos segíthet elmagyarázni Önnek és a gyermekének a bekövetkező változásokat. A vizsgálat jó kiindulópont lehet egy beszélgetéshez.

Minél később beszél a gyerekével a kamaszkori változásokról, annál rosszabb lesz a gyereknek. Ha nem beszélget gyermekével, nem fog kellően bízni Önben, valamint téves elképzelései alakulhatnak ki az egyes dolgokról, szégyenlőssé válhat vagy félelmet okozhat neki a testi-lelki változás folyamata.

Másrészről, minél korábban kialakítja a bizalmi kapcsolatot gyerekével, az annál erősebb lesz a későbbiek során. Adjon tiniknek szóló felvilágosító könyvet a gyerekének, hogy tisztában legyen a dolgokkal. Ossza meg vele a saját gyerekkori élményeit. Semmi sem nyugtatja meg annyira a gyereket, mint az a tudat, hogy anya és apa is keresztülmentek ezeken a változásokon fiatalkorukban.

Képzelje magát a gyereke helyébe!

Gyakoroljon empátiát azzal, hogy megérteti gyermekével, hogy teljesen normális folyamat az, ami vele történik, és hogy előbb-utóbb kinövi, de addig tekervényes ösvény vezet, ami tele van buktatókkal, de Ön ott lesz mellette és segít a bajban.

Vegye fel a kesztyűt!

Ha a tini gyereke be akarja festeni a haját, kifesteni a körmeit feketére vagy rózsaszínűre, esetleg mindenféle rongyot akar felvenni magára, akkor vegyen egy nagy levegőt, és gondolja át még egyszer a dolgokat, ne ítélje el gyermekét! A gyerekek időnként szeretik sokkolni a szüleiket, ezért kicsit hagyni kell őket, hogy a kevésbé ártalmas dolgokat művelhessék, de a veszélyeseket nem. De a kockázatos cselekményeket mindenképp utasítsa el, álljon ellent ilyenkor annyira, amennyire csak lehet (alkohol, drog, dohányzás, vagy maradandó változtatások: tetoválás).

Kérdezze meg tőle, hogy most ezt miért teszi, mit akar ezzel elérni, mutasson megértést és érdeklődést irányába. Próbálja meg megértetni vele, hogy mi a helyes és az elfogadott és mi nem az, említse meg neki, hogy mások milyen véleménnyel lehetnek róla, ha így vagy úgy változtat a kinézetén, és az milyen hatással lesz rá.

Legyen tájékozott a gyerekével kapcsolatban!

A tini évek a kísérletezgetésről szólnak, sajnos ebbe beletartozik a kockázatos viselkedési minták követése is (szex, drog, alkohol, dohány). Ezekről beszélgessen el gyermekével, mondja el, hogy milyen veszélyekkel járhat a használatuk, még mielőtt túl késő legyen. Ismertesse gyerekével az elfogadott társadalmi és családi normákat, mi az, amit nem tart helyesnek és mi az, amit igen. Így növelheti az esélyét annak, hogy majd az adott helyzetben felelősségteljesen tud dönteni a gyermeke.

Nem árt, ha ismeri a gyermeke barátait és azok szüleit is, és ha tudja, hogy hová, milyen társaságba jár el. 0A szülők közötti rendszeres kommunikáció segíthet, hogy biztonságban tudják gyermekeiket.

Ismerje meg a figyelmeztető jeleket!

Bizonyos fokú változás normális dolog a tiniévek alatt, azonban a drasztikus vagy túl hosszú ideig tartó változások bizony arra figyelmeztethetnek, hogy valami baj van. Figyelje ezeket a jeleket, mert lehet, hogy közbe kell avatkoznia:

  • extrém súlynövekedés, csökkenés
  • alvásproblémák
  • gyors, drasztikus változás a személyiségben
  • új barátok
  • lógás az iskolából
  • csökkenő tanulmányi eredmények
  • beszélgetés vagy viccelődés az öngyilkosságról
  • alkohol, drog, dohány fogyasztásának jelei
  • lopás, rendőrségi ügy

Bármelyik fenti problémás viselkedés, ami 6 hétnél tovább tart, már jelzés lehet valamilyen, a háttérben meghúzódó problémára. Vannak ugyan visszaesések a gyerek előmenetelében, de ha ezek rendszeressé vagy túl súlyossá válnak, akkor ideje beavatkozni, akár érdemes szakértő személy segítségét is kérni.

Tartsa tiszteletben gyermeke magánéletét!

Némely szülőnek ez igen nehezen megy. Úgy érzik, hogy amit a gyerekük tesz, az rájuk is tartozik. De ahhoz, hogy a gyerekük egészséges fiatal felnőtté váljon, ahhoz némi teret kell engedni nekik. Ha problémákat tapasztal, még akkor sem szabad egyből belegázolnia a gyermeke magánszférájába, csak akkor, ha már tisztában van a probléma természetével.

Kezdje a bizalom kiépítésével! Tudassa gyermekével, hogy megbízhat Önben, számíthat Önre. Azonban azt is tudnia kell, hogy ha eljátssza a bizalmát, annak komoly következményei lesznek, és a szabadsága is könnyen odaveszhet.

(KamaszPanasz - N. L., forrás kidshealth.org)

Kapcsolódó címkék

anyaapa