A vese cisztái lehetnek többfélék, van, amikor csak egy veseciszta van, olyan is, amikor több, és olyan kórkép is létezik, amikor a vese egész állománya cisztákkal van tele, ilyen például a policisztás vagy multicisztás vesebetegség, e két utóbbi az örökletes betegségek közé tartozik.

Az egyszerű veseciszta általában ártalmatlan jelenség, a legtöbb esetben tünetet sem okoz. Más esetekben fájdalom, véres vizelés, gyulladás jelentkezhet. A kicsi, tünetmentes ciszták kezelést nem igényelnek, ám a tüneteket is okozó típusait kezelni kell, szükség esetén akár műtéti beavatkozással is.

Mi is az a ciszta?

Sokat hallhatod a szót, hogy ciszta, de nem tudod, mi ez? Egy folyadékkal teli tömlőcskét vagy zsákocskát képzelj el, ami megjelenhet többféle szervben, például a vesében, a petefészekben, a pajzsmirigyben, stb. Tünetei változatosak lehetnek, sok esetben nem is okoznak tünetet, csak mellékleletként derül rájuk fény, máskor akár nyomási tüneteket is okozhatnak, hormonokat is termelhetnek.

A veseciszta

Sok embernek úgy van vesecisztája, hogy az tünetet nem is okoz, de például a policisztás vesebetegség esetén jelentkezhet magas vérnyomás, hasi-deréktáji fájdalom, véres vizelet, gyakori húgyúti fertőzések, és a cisztában lévő folyadék gyulladása is bekövetkezhet. A ciszta falának repedésekor a tartalma a hasüregbe jutva hashártya izgalmat, hasi fájdalmat okozhat. Igen ritkán (mindössze egy százalékban) rosszindulatú elfajulás alakulhat ki miatta.

Mikor alakulhat ki veseciszta?

Viszonylag gyakori kórképekről van szó, inkább felnőttkorban jellegzetesek. A veseciszták előfordulásának gyakorisága (itt nem az örökletes policisztás vesebetegségről beszélünk) az életkor előrehaladtával nő. Az 50 év fölötti emberek mintegy felénél alakul ki veseciszta.

A policisztás vesebetegség kétféle formában fordul elő. A betegség felnőttkori formája dominánsan öröklődik, azaz kifejlődéséhez elég egy, a betegséget hordozó gén öröklése; vagyis, hogy az egyik (nagyon ritkán mindkét) szülő szintén szenved a betegségben. A kór 30-40 éves kor között okoz először tüneteket.

A gyermekkori forma más jellemzőkkel bír, ebben az esetben a szülők nem feltétlenül betegek, de mindketten hordozzák a hibás gént. Ennek tünetei a születéstől a serdülőkorig bármikor megjelenhetnek.

Hogyan lehet diagnosztizálni a vesecisztát?

Sok esetben véletlenül derül rájuk fény, például egyéb ok miatt végzett ultrahang vizsgálat során, de CT vagy MR felvételeken is jól láthatóak a vese cisztás elváltozásai.

Mi a teendő, ha valakinek vesecisztája van?

A teendők attól is függenek, hogy hol van a ciszta, hány ciszta van, milyen tüneteket okoz. Ha a veseciszta kicsi, tünetet nem okoz, kezelést nem igényel, követésre viszont szükség van. Egyes esetekben a ciszta tartalmának leszívása, máskor a műtét jelenti a megoldást. Policisztás vesebetegség esetében kezelni kell a szövődményeket, a kialakuló veseelégtelenséget, magas vérnyomást. Sajnos jelenlegi tudásunk szerint a policisztás vesebetegség nem gyógyítható.

(KamaszPanasz, Dr. Csuth Ágnes)