Fontos, hogy ismerd a látással kapcsolatos betegségeket, mert néhány közülük alattomos módon, tünet nélkül is kialakulhat. Mindegyik esetén elmondható, hogy a korai felismerés nagyobb esélyt ad a megfelelő kezelésre. Lássuk, melyek a leggyakrabban előforduló szemészeti panaszok.

A szemnek sok betegsége létezik, melyeket különböző tesztekkel lehet diagnosztizálni, illetve különböző módon lehet kezelni.

Színtévesztés: ishihara teszt

A színlátást felmérő teszt, melynél egy valamilyen színű buborékos táblán egy másik színű buborékos szám vagy betű van feltüntetve. A két szín nagyon hasonlít egymáshoz, de aki nem színtévesztő, az három másodpercen belül felismeri a képen elrejtett számot.

A színtévesztő leggyakrabban a piros-sárga, sárga-zöld, zöld-piros színpárokat téveszti össze. A teszten a szám vagy betű csak egy részletét látja rendesen, a színvak ezzel szemben az egészet egyneműnek, szürkének látja. A férfiak kb. 10 százaléka színvaknak születik, a nőknél ez az arány alacsonyabb. A színezett szemüveg vagy kontaktlencse segíthet a színvakok látásán.

Rövidlátás: myopia

A rövidlátó a közeli képet élesen, a távoli képet homályosan látja.

Kockázati tényezők:

• genetikai hajlam (egyik vagy mindkét szülő rövidlátó)
• helytelen olvasási szokások: pl. túl közel tartott könyv olvasás közben

A rövidlátók esetében az autóvezetés, a sport, az iskolai tábla olvasása és a TV nézése nehézkessé válik. A figyelmeztető tünetek közé tartozik a hunyorgás (a szem erőltetésével élesedik ki a távoli kép), a fejfájás, a kancsalság és a fáradtság. A myopiát lehet kezelni megfelelő dioptriájú (mínuszos jelzésű) szemüveggel vagy kontaktlencsével, illetve néhány esetben műtéttel (lézeres szemműtét).

A rövidlátás korrigálására homorú, konkáv lencsét alkalmaznak az optikusok. A rövidlátást az üvegtest megnyúlása okozza az abnormális alakú szaruhártya és lencse mellett. Normál esetben a fénysugarak a retinán elhelyezkedő sárgafoltban összegződnek, amely jeleket küld az agyba a látóidegen keresztül és megtörténik a képalkotás. Myopia esetében a megnyúlt üvegtestnek köszönhetően a fénysugarak a sárgafolt előtt összegződnek. A kisiskolás gyerekeknek még változik a szemüvegük dioptriája, ahogy nőnek. Általában a 20-as években a rövidlátó állapota véglegessé válik.

Távollátás: hypermetropia

A legtöbb ember közepes távollátással születik, de ez normális esetben a testi fejlődés során korrigálódik. Hypermetropia esetén az illető a távoli tárgyakat tisztán látja, de a közeli könyv, újság szövegét vagy képeit elmosódottan.

A tünetek közé tartozik:

• olvasási nehézségek
• homályos látás éjszaka
• a szem folyamatos erőltetése
• fejfájás

A hypermetropiat pluszos dioptriájú szemüveggel vagy kontaktlencsével lehet kezelni, illetve néhány esetben műtéttel. A távollátás korrigálására domború, konvex lencsét alkalmaznak az optikusok. A távollátás során a sugártest megrövidül, ezért a fénysugarak a sárgatesten túl összegződnek. Ha a távollátástól szenvedő gyermek látását nem ismerik fel a szülők és az orvosok idejében, és nem korrigálják, nagyobb az esélye a kancsalság kialakulására, mellyel az olvasás jóval nehezebb lesz a későbbiek során.

Szürkehályog: cataracta

A szürkehályog nem életkor függő, tehát senkit nem kímél, bár igazán a kor előrehaladtával nő az esély a kialakulására. Jellegzetes tünete, hogy a látás fokozatosan homályosodik, megnehezítve az olvasást, a vezetést, és a sötétben való látást.

Kockázati tényezője:

• cukorbetegség
• dohányzás
• UV sugárzás

A szürkehályog kezelése műtéti úton történik, melynek során az elhomályosodott szemlencsét kicserélik egy mesterséges lencsére. A szemlencse nem áll kapcsolatban az immunrendszerrel, ezért az új lencse kilökődése nem állhat fen. Műtét után a betegnek nagyon nagy az esélye arra, hogy úgy fog látni, ahogy a betegség előtt látott.

Zöldhályog: glaukóma

A glaukóma, vagyis a zöldhályog egy nagyon alattomos betegség, amely egyre gyakrabban fordul elő. Általában a 40 év feletti emberekre jellemző szembetegség, ám öröklődhet, ezért fontos, hogy ha a családban előfordult már zöldhályog, a szemészeti szűréseken a fiatalokat is ellenőrizzék.

A szemlencsét mozgató sugártest termeli a csarnokvizet, amely normál esetben a véráramba kerül. Glaukóma esetén a csarnokvíz felgyülemlik az elülső és a hátulsó szemcsarnokba magas szemnyomást okozva, ami károsítja a látóideget. A rendszeres, évenkénti szemnyomás mérés által időben felismerhető a glaukóma kezdete. A teszt teljesen fájdalommentes és csak néhány pillanat, ezért nem kell tartani tőle.

A glaukóma szemmel látható első tünete a perifériás látás beszűkülése, illetve elvesztése. A glaukóma kezelés nélkül teljes vakságot okozhat, de szerencsére kezelhető gyógyszeresen és műtétileg is, ha időben fény derül a meglétére.

Diabéteszes retinopátia

A cukorbetegség egyik szövődménye, a részleges látásvesztés, amely vaksághoz is vezethet.

A cukorbetegeknek évente szemfenék vizsgálaton kell részt venniük, amely során az orvos megnézi, hogy a retina erei milyen állapotban vannak. A cukorbetegség ugyanis károsíthatja a retina ereit, melyek biztosítják a retina tápanyag szükségletét. Ezek a folyamatok folyamatosan károsítják a retinát, homályos látást, holt foltokat vagy teljes vakságot okozva.

Rendszeres vizsgálattal az elváltozást még idejében fel lehet ismerni. A diabéteszes retinopátia legjobb megelőzési módszere a vércukorszint határon belül (3,6-6) tartása.

Úszó fatörzsek és foltok

Úszó foltokat, pöttyöket látsz, amik arra mozognak, amerre nézel? Ez a tünet akkor fordul elő, ha a szem üvegtest géljében törés keletkezett. Azon a ponton nem vész el teljesen a látás, csupán erős fényben kicsit homályos. Olyan, mint amikor a szemüvegeden egy vízcsepp megszárad. Zavaró, de elviselhető. A foltok gyakoriak, de általában ártalmatlanok. Viszont, ha a változás hirtelen következik be és kíséri fényvillanás, akkor fordulj szemorvoshoz.

Árpa

Az árpa egy piros dudor, amely úgy néz ki, mint egy pattanás a szemhéj szélén. Az árpa a szemhéj fertőzésének egyik típusa. Általában egy hét múlva meggyógyul, de a napi 3-6 meleg, nedves borogatás felgyorsíthatja a gyógyulást. A gyógyulási folyamat végéig ne viselj kontaktlencsét és ne sminkeld a szemed!

Kötőhártya-gyulladás

Idegentest érzés, piros és viszekető szemek? Ez bizony kötőhártya-gyulladásra utal. A kötőhártya-gyulladás a szemhéj és a szemgolyó egy részét fedő áttetsző hártya gyulladásos vagy fertőzéses megbetegedése. Nagyon gyakran bakteriális vagy vírusos fertőzés, illetve allergiás reakció váltja ki.

A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb tünetei:

• az egyik, vagy mind a két szem kipirosodása
• a szem viszketése
• homályos látás és fényérzékenység
• könnyezés
• a szem váladékozása, amely az éjszaka folyamán összeragaszthatja a két szemhéjat
• idegen test érzése az egyik, vagy mind a két szemben

A kötőhártya-gyulladás bár egy nagyon kellemetlen betegség, nem veszélyezteti a látást, általánosságban nem igényel sürgősségi kezelést. Mivel a kötőhártya-gyulladás még a tünetek kezdetétől számított két héten túl is nagyon fertőző lehet, fontos a korai diagnózis és kezelés. Ezt elsősorban az iskolások kapcsán fontos hangsúlyozni, mert ők egyfelől gyakran fertőződnek meg, másfelől másokat is könnyen megfertőzhetnek.

(KamaszPanasz - M.T.)