Rendezvényekre kell egy jósda!
Csupán néhány programötlet a 200-ból:
- Asztrológus (nyugati, keleti)
- Ókori görög jósdák
- Kártyajóslás, sorselemzés, ingázás
- Kávézacc és teafű jóslás
- Kristály jósda, asztro kerék
- Ólomöntés, viaszöntés
- Számmisztika, számjósda, névelemzés
- Tenyérjóslás, kelta fajósda
Ismerje meg további ötleteinket! Családi nap, céges rendezvények, privát partyk, bálok? 17 évnyi tapasztalat, megújuló ötletek, ingyenes dekoráció!
Holdnaptár
Ezo tippek
Közzétéve: 2010. 07. 14. Írta: Sáfrány Zsófia Forrás: Ezoterikus.hu
Értékelés
A facebook egy vicces platformként indult el, - akárcsak az iwiw, - ahol rábukkanhatunk régi ismerőseinkre, vagy olyanokra, akiket épp itt ismerhetünk meg, bár még sosem váltottunk egy szót sem...
...és persze új emberekre is, akiknek megtetszik a profilja. Viszont mi a benyomása az embernek valójában mások saját profiljától? Nos, némelyikük szó szerint ijesztő, vagy éppen kiábrándító, vagy viccesnek szánt bár, de inkább ízléstelen. Sok munkáltató fél olyan embert felvenni dolgozói sorába, akinek bár minden adottsága és képesítése meg van ahhoz, hogy jó munkát végezzen, viszont a facebook-ja több, mint szalonképtelen. Tetszik vagy sem, igenis komoly információ rólad a facebook vagy az iwiw, arról, hogy milyen vagy valójában és mit gondolsz a nagy világról, vagy mennyire mered azt mindenki elé tárni!
Felmérések szerint igen kevés profil mögött rejlik igazi ötlet, vagy egyediség, ezt igazolja az a feltevés is, hogy nem fektetünk elég energiát abba, milyen a megjelenésünk - virtuálisan. Van persze egy kisebb százaléknyi csoport, akik különválasztják a magánéletet a professzionális tevékenységtől, és így a viccesnek szánt tartalmakat gyakran nem a saját nevük alatt jelentetik meg.
De mi a helyzet a fotókkal? Sörrel a kezünkben, esetleg egy hatalmas szendvicset falva egyetemistaként még imponálhat az ember, viszont egy bizonyos kor után inkább szépen tegye el a saját kis mosolyalbumába otthon ezen fotókat!
Vajon miért van ez a nagy közleménykényszer az emberekben? Miért akar mindenki saját oldalt, ahol elmondhat mindent a világnak? Olyan ez, mintha bizonyítanánk magunk számára: “igen, minket sok ember ismer és sokan kíváncsiak ránk!” Nem maradhatunk ki mi sem a fejlődésből, a sok információáramlásból, amely segítségével kollektívan, vagy egyedileg, de halad előre a világ. A spontán hobbizásból profi tevékenység lett, ma már rengeteg cégnek is van profilja, ahol beszámol az üzlettársak számára, hogy min vettek részt munkatársai az utóbbi időben, mennyi profitot termeltek, stb.
Te mennyire mutatod meg magad virtuálisan? Mennyire bánod, ha közzéteszel egy vadabb mondatot? Vállalod-e a véleményedet, melyet aztán mindenki olvashat? Te különválasztod a magánéletet az üzleti élettől és, ha igen, miért?
Mindig jusson eszedbe, épp úgy, ahogy te látod mások oldalát, a tiédet is látják, s meglehet, egy jó állás, egy üzleti ajánlat csúszhat el egy bizarr fotón, egy félreértelmezhető mondaton.
Nem kötelező határvonalat húznod, de ne feledd, ami egyszer az internetre felkerült, azt onnan - igen nagy eséllyel - sosem tudod letörölni, ez olyan kicsit, mint egy dominósor. Ha meglököd, képtelenség megállítani, hát figyelj arra, mennyire tárulkozol ki.
Felmérések szerint igen kevés profil mögött rejlik igazi ötlet, vagy egyediség, ezt igazolja az a feltevés is, hogy nem fektetünk elég energiát abba, milyen a megjelenésünk - virtuálisan. Van persze egy kisebb százaléknyi csoport, akik különválasztják a magánéletet a professzionális tevékenységtől, és így a viccesnek szánt tartalmakat gyakran nem a saját nevük alatt jelentetik meg.
De mi a helyzet a fotókkal? Sörrel a kezünkben, esetleg egy hatalmas szendvicset falva egyetemistaként még imponálhat az ember, viszont egy bizonyos kor után inkább szépen tegye el a saját kis mosolyalbumába otthon ezen fotókat!
Vajon miért van ez a nagy közleménykényszer az emberekben? Miért akar mindenki saját oldalt, ahol elmondhat mindent a világnak? Olyan ez, mintha bizonyítanánk magunk számára: “igen, minket sok ember ismer és sokan kíváncsiak ránk!” Nem maradhatunk ki mi sem a fejlődésből, a sok információáramlásból, amely segítségével kollektívan, vagy egyedileg, de halad előre a világ. A spontán hobbizásból profi tevékenység lett, ma már rengeteg cégnek is van profilja, ahol beszámol az üzlettársak számára, hogy min vettek részt munkatársai az utóbbi időben, mennyi profitot termeltek, stb.
Te mennyire mutatod meg magad virtuálisan? Mennyire bánod, ha közzéteszel egy vadabb mondatot? Vállalod-e a véleményedet, melyet aztán mindenki olvashat? Te különválasztod a magánéletet az üzleti élettől és, ha igen, miért?
Mindig jusson eszedbe, épp úgy, ahogy te látod mások oldalát, a tiédet is látják, s meglehet, egy jó állás, egy üzleti ajánlat csúszhat el egy bizarr fotón, egy félreértelmezhető mondaton.
Nem kötelező határvonalat húznod, de ne feledd, ami egyszer az internetre felkerült, azt onnan - igen nagy eséllyel - sosem tudod letörölni, ez olyan kicsit, mint egy dominósor. Ha meglököd, képtelenség megállítani, hát figyelj arra, mennyire tárulkozol ki.
Forrás: Ezoterikus.hu