-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„Most egy apró szúrást fog érezni” – halljuk gyakran doktorok szájából. És – legalábbis a Jénai Egyetem kutatói ezt állítják – már érezzük is a szúrást, mielőtt a tű voltaképpen „akcióba lendül”. Vagyis pusztán a szavak hatására aktiválódik agyunkban a fájdalomérzetért felelős terület.
Kínzó, fájdalmas, gyötrő: a kutatók szerint már e szavak hallatán is aktivizálódik agyunkban a fájdalomérzetért felelős területet. Tehát ha meghalljuk ezeket a kifejezéseket, éppen az agyunknak az a része lép működésbe, ami akkor lépne, ha valóban átélnénk ezeket a kellemetlen érzéseket – olvasható a Science Daily cikkében a Jénai Egyetem pszichológusainak megfigyelése.
A jelenség vizsgálatakor a kutatók a fájdalmat kifejező szavak közé szándékosan kevertek más, negatív érzéseket keltő szavakat is, mint például „rémisztő”, „iszonyatos” vagy „gusztustalan”. A kísérleti alanyoknak két feladatot kellett teljesíteniük, miközben agytevékenységüket figyelték: először a szavaknak megfelelő helyzeteket kellett elképzelniük, másodszor pedig olvashatták is a szavakat. A kutatók azt találták, hogy a fájdalomra vonatkozó kifejezések világosan észlelhető agytevékenységet indítottak el, míg a többi negatív szó – vagy akár a pozitív töltetű kifejezések – semmilyen hasonló reakciót nem váltottak ki.
Ez alapján egyértelműnek látszik: a szavak önmagában képesek fizikai fájdalmat okozni.
S mire használható ez az eredmény? Például felülírhatja azt a pszichológiai alapvetést, hogy a probléma és a fájdalmak átbeszélése gyógyírként hat a sebekre. Ma sok pszichoterapeuta beszélteti betegét az átélt traumákról – holott valójában lehet, hogy ezzel éppen a kívánt eredmény ellenkezőjét idézi elő.