Kínai horoszkóp

Bíborcsillag horoszkóp - Rólad szól!

Fogantatási Naptár

Fogantatási horoszkóp

Rendezvényekre

Különleges jósdák, egyedi programok

Ajándékutalvány

Adj ajándékba segítséget!

Két Ösvény Tarot

Napi Tarot üzenetek - Kövesd itt!

Szabadulj meg a negatív energiáktól!

Rendezvényekre kell egy jósda!

Csupán néhány programötlet a 200-ból:

Ismerje meg további ötleteinket! Családi nap, céges rendezvények, privát partyk, bálok? 17 évnyi tapasztalat, megújuló ötletek, ingyenes dekoráció!

Holdnaptár

Maja titkok - Maja naptár

Közzétéve: 2010. 03. 04. Írta: Sáfrány Zsófia Forrás: Ezoterikus.hu
Értékelés
A maják utódai a mai Guatemala, Belize, Honduras, El Salvador és Dél-Mexikó egyes területein élnek. Még mindig beszélik a maja nyelvet és igyekeznek életben tartani őseik hagyatékát, hagyományait.

Időszámításunk előtt 5000-ben a mayák a Karibi-tenger mellett telepedtek le, halászó életmódot folytatva. I.e. 2000-ben a vidék belseje felé vették az irányt, elsajátítva a földművelés technikáját is. A kukorica és a bab a mai mayák étkezésének is a sajátja, bár a paradicsom, paprika, gyümölcs is fontos hozzávalónak számít.

Fejlődésük periódusokra bontható: i.e. 2000-i.u. 300-a pre-klasszikus, i.u. 300-900-a klasszikus, i.u. 900-napjainkig a post-klasszikus periódusról beszélünk. Intenzív földművelésbeli fejlődésük az i.e. 300 - i.u. 900-ra tehető, az úgynevezett közép-klasszikus periódus idejére. Ekkor finomodott öntözéses technikájuk, illetve ekkorra tehető a társadalmuk létszámának növekedése is.

A mayák számítanak az elsőknek az "Új Világban", akik igyekeztek hátrahagyni az utókornak tudásukat. Írásképük grafikus és fonetikus elemek egyvelege. A legtöbb írásos emlék kőbe vésve, vagy nagyobb építmények falán található. Itt dokumentáltak minden fontosabb személyes eseményt, fontos dátumokat, és asztronómiai megfigyeléseiket is.

A mayák lefektették vallásuk alapszabályait, illetve a mitológiájukat is kiterjesztették. Négy kódexük máig fennmaradt, mely naptári- és asztronómiai számításaikat tartalmazza , illetve a fontos rituálék, ünnepek és események dátumát.
Több naptárat használtak egyszerre, a egyik az ún. "hosszú számítás", mely i.e. 3114 augusztus 13-tól indult el 0-val, és még mindig precízebb, mint az Európában 1582-ben írt Julianus kalendárium. A mayák kiváló asztronómusok voltak, akik folyamatosan figyelték a bolygók mozgását.

A klasszikus időszak alatt monumentális építészeti alkotásokat hoztak létre, amelyeken minden fontos eseményt rögzítettek, beleértve a királyok uralkodásának időszakát is. A késő klasszikus periódus idején (i.u. 550-900) a művészetben, az építészetben, az írásban és a földművelésben is jelentős fejlődésen mentek keresztül. Mintegy 2 milliós populációval rendelkeztek, fővárosuk "Tikai" volt, mely 75.000-100.000 fős lakosságot számlált.

A klasszikus maya városok mindenesetre nem élték meg a X. századot. Úgy tűnik, hogy uralkodói rendszerük mégsem volt elég erős és elbukott. Szembe kellett nézniük az idegen országokból érkező hódítókkal, esetleges fertőző betegségekkel, a klíma okozta kellemetlenségekkel. A klasszikus periódus nagy összeomlással zárult. A mayák utódai tovább éltek a hegységekben és a völgyekben, de a legszebb időszaknak vége szakadt számukra. A fennmaradt populációkat számos spanyol hódítói hadjárat sújtotta az évek során.

Maya kalendárium

Leírás

A spanyol hódítási hadjáratokat és a Diego de Landa püspök által elrendelt dokumentumégetést is túlélt mexikói kódexekben fellelhető maya kalendáriumok segítenek a maya kultúra által meghatározott fontos dátumok kiszámításában. A kalendárium három tökéletes egységre tagolódik, melyek egymással szoros kapcsolatban állnak.

1. Asztrológiai kalendárium

Pontosan meghatározza, hogy a Nap mikor áll a legmagasabb pontján. Ez a nap minden év július 24-26. közötti időpontra esik. A kalkulációt 365.2420 napig folytatták és a számítások segítettek a bolygóállások és mozgások megfigyelésében. Ez a kalendárium szolgált a maya asztrológusok fő támaszául.

2. Általános kalendárium

A 365 napból álló naptár 18 hónapból (egyenként 20 napból) és egy 5 napból álló hónapból - "uayeb" - tevődik össze. A negyed napnyi eltérés az asztrológiai kalendáriumhoz képest egyfajta mentőöv volt a mayák számára, hogy a periódusonként esetlegesen fellépő időbeli korrekciókat végre tudják hajtani. Ezen a kalendáriumon belül található még egy 360 napból álló "Tun" év is, mely a naptári kalkulációkhoz szolgált segítségül.

3. "Tzolkin" -a napok elosztása

Az asztronómiai újév napján tartott ceremónia alkalmával az asztrológusok meghatározták a vallási ünnepek és a földművelés ütemezésének pontos dátumát a 260 napos cikluson belül. "Tzokin" néven ismert a mayák legfontosabb kalendáriuma is, melyet a titkos kör titkos almanachjaként is számon tartották. Ez egy 13 és egy 20 napból álló (Kin) ciklusnak a kombinációja. Minden 365 napból álló "Haab" évben írtak egy 260 napos "Tzolkin" kalendáriumot is.

A mayák általában egy dátumot a "Tzolkin" és a "Haab" kalendárium alapján határoztak meg, melyek összhangja adta meg a kalendárium körét.

Ez a diagramm mutatja meg, hogyan alkalmazkodik egymáshoz a "Haab" és a "Tzalkin" kalendárium. A bal oldali tengely a 260 napot jelzi a "Tzolkin" évben, a jobb oldali a 365 napot jelzi a "Haab" évben. Mivel a "Haab" év mindig a 0. ("Pop") napon kezdődik, de a "Tzolkin" év csakis 2. ("Ik", "Manik", "Caban") napon kezdődhet, így a két tengely úgy mozdul, hogy e két dátum egy síkra essen.

A Maya kalendárium eredete

A témában legismertebb leírást Paulino Romero Conde "A Milpa és a Maya kalendárium eredete" című könyve adja. Conde a "Tzolkin"-t tekinti az eredeti maya kalendáriumnak, mely összefüggésben áll a "milpa"-val is, mely a mayák kukorica tisztelete köré épült rendszerén alapszik. A legfőbb oka ennek a kiindulási pontnak az a tény, hogy a kukorica az egyetlen a magvak sorában, melyet tisztelt a maya kultúra. Ezt bizonyítja az író kijelentése is: "A jelenlegi maya kukorica imádat még mindig azon a kezdeti tisztelgésen alapul, mint 3000 évvel ezelőtt. A tiszteletadás a következő: a nagy fákat kidöntik, elégetik a magvakkal együtt, elültetik a kukoricát, majd ahogy nő, körbeültetik más növényekkel. Ha megértek a kukoricacsövek, otthagyják a kukoricaföldön megszáradni őket. Néhány év után megváltoztatják a kukoricaföld helyét.

Ezt a "kivágás-elégetés" módszert hívták "milpa"-nak a földművelésben, mely az azték "kukoricaföld" szóból ered, amelyet a spanyol hódítók, illetve Mexikóban és Közép-Amerikában is használnak. A mayák számára ez a tevékenység máig igen fontos szerepet tölt be, amit igyekeznek az ősi hagyományoknak megfelelően űzni.
Mikor a maya populáció növekedésnek indult, több ételre volt szükség. Ekkor jelentek meg a különböző kukoricafajták, illetve az esőzési ciklusoknak megfelelő termesztés.

A kukorica kultúrához tartozó időszámításnak az eredeti maya számrendszerhez kellett igazodnia, vagyis 20 ("kal") számból kellett állnia. A 20 pontosan az ujjaink és a lábujjaink együttes összege. Az eredeti maya kalendáriumban a ciklusokat a kukoricaföld kiválasztása, az erdő leégetése, az ültetés, a termesztés, a szárítás és a tárolás folyamatai szerint határozták meg.

A "Tzolkin", a "tzol" szóból ered, melynek jelentése: rendet rakni. A "kin" szó napot jelent. A "Tzolkin" kifejezés egy ünnepet jelöl, mely során a papok meghatározták a "milpa" fontos dátumait. Az első ciklusa a terület előkészítését, a második a termesztést és a kukorica felhasználásra való előkészítését jelöli.
Vallási szempontból ez a 13 "kal" periódus adta meg a 13 szám jelentőségét, illetve a 13 napos periódusok ("Oxlahunkin") kezdetét is, mely a "Tzolkin" kalendárium alapköve lett.

A mayák később észrevették, hogy a Nap az év során egy ciklust tesz meg. Ez a ciklus számukra 28 napos rövid periódusokból tevődött össze, melyből összeállt a 364 nap, amely alatt a Nap végighalad a pályáján. Feltételezhető, hogy a matematikusok és az asztrológusok más-más filozófia szerint gondolkodtak, végül azonban megállapodtak egy 360 napból álló ciklusban, mely a kalendáriumi év kalkulációjának ("Tun") alapja lett. A "Tun"-t 18-20 napból álló hónapra tagolták, melyeknek külön nevet és számot adtak 0-19-ig. Az 5 napból álló periódust "uayeb"-nek nevezték. Ez a rendszer lett a későbbiekben a "Haab" kalendárium alapja is."

A maya kalendárium részei

1. Kin

A maya év alapegysége a "kin", mely napot, illetve magát a Napot jelenti. A "Tzolkin" kalendárium 20 napos ciklusokból áll, mely összekapcsolódik a 13 nap számának ciklusával. Mind a 20 névnek van egy szimbóluma is.

2. Uinal

A maya év 19 hónapra tagolódik, mindegyiknek van neve és szimbóluma is. Ezekből a hónapokból az első 18, 20 napból áll az utolsó az "uayeb" pedig csak 5-ből. A napok a hónapokon belül számozottak, 0-19-ig. kivéve az "uayeb"-et, mely 0-4-ig van számozva.

3. Számok

A mayák a dátumok írásához szimbólumokat és számozást is használtak. Egy igen fejlett matematikai rendszert is kidolgoztak, mely pontokkal jelölte az egységeket és vonalakkal az 5 egységet. A számokat horizontálisan és vertikálisan is írták. A 0-t is felfedezték, illetve jelölték ábráikon. Emellett a vigeszimális (húszas alapú számrendszer  - a szerk.) rendszert is, mely hasonló a mai decimel rendszerhez.

Mivel a mayák numerológia rendszere 20 egységen alapszik, ezért a 19-nél nagyobb számok jelöléséhez egy vertikálisan növekvő pontrendszert alkalmaztak. A 20-as szám jelöléséhez a zéró felé tett pontot használták.

Amint említettük, a mayák egy fix dátumot határoztak meg a naptári kalkulációikhoz. Ez a dátum "4 Ahau 8 Kumku", vagyis i.e. 3114 augusztus 13. Ahogy ma már tudjuk, az időintervallum változik évről-évre, vagyis mostanra már egy másik napra esne ez a kitűzött nap. A mayák akkoriban napok egységére tagolták az évet. Mindegyik saját szimbólummal rendelkezett. A számokkal és a szimbólumokkal bármelyik nap meghatározható volt. A fontos dátumokat a mayák kőbe vésték.

A kalendárium

Katalógus

Regisztrálja az év minden egyes napját, hetekre és hónapok egységére bontva, asztronomikus dátumokkal jelölve, mint pl. mikor van napnyugta, napkelte, illetve vallási eseményekre is találunk utalásokat.

Időegységrendszer

Minden kultúra rendelkezik saját Holdnaptárral. A babiloniak pl. az egyiptomiaknak adták át tudásukat, akiktől a görögök vették át, míg végül az eljutott a római kultúrákhoz is. A maya civilizációban már a kezdetektől fontos és igen szoros kapcsolat alakult ki az asztrológia és a naptár alakítása között. E szoros kötelék egyértelmű, ha arra gondolunk, az idő meghatározása mennyire fontos volt a földművelés szempontjából. A Holdnaptár kezdeti uralma szintén kézenfekvő, hisz ennek az égitestnek igen könnyű megfigyelni a mozgását. A Hold fázisait egy 29 napos ciklusra osztották, mely így a hónapok egységének alapja is lett. Bár azt hozzá kell tenni, hogy a 12-13 hónapból álló ciklusok nem feleltek meg a trópusi évnek, vagyis a földművelés szempontjából nem volt teljesen megbízható.
A különbségeknek köszönhetően és a Nap mozgásának követése céljából megszületett a Hold-Nap naptár.

A maya kultúra megértése

Ma már számos változata van a mayák által hátrahagyott emlékeknek. A maya írások 100%-ban fonetikusak. A felhasznált idiómák egy korábban létezett "ch'olan" nyelvcsaládból származnak. Tények:

- Vannak hieroglifák, melyeket fonetikusan tudunk olvasni és vannak, melyek morfémákat fejeznek ki vagy szavakat

- Vannak hieroglifák, melyek fonetikusan olvashatóak, azonban a jelentésük ismeretlen

- Vannak hieroglifák, melyeket nem lehet elolvasni, azonban érthetőek

- Végül vannak olyan hieroglifák, melyek se nem érthetőek, se nem olvashatóak.

Forrás: Ezoterikus.hu