Így kommunikálj a pocaklakóval!

A leendő édesanyák sokszor ösztönösen is kommunikálnak a pocakjukban fejlődő aprósággal. Ezt a párbeszédet azonban tudatosan még hatékonyabbá teheted, hogy a baba nagyobb biztonságban érezze magát, ami a későbbiekben is pozitívan hat majd testi-lelki fejlődésére.

A tapasztalatok szerint azok a porontyok, akik már az anyaméhben kommunikálhattak mamájukkal, és ezáltal szorosabb kapcsolatot alakíthattak ki vele, világrajövetelük után élénkebben reagálnak az őket érő képi ingerekre, és a mozgáskoordinációjuk is jobb az átlagosnál.

Kisgyermekként pedig kevesebb gondot okoz számukra a beszéd elsajátítása, a szem- és a kézmozgás összehangolása. Nem beszélve arról, hogy jellemzően kiegyensúlyozottabbak, nyitottabbak is.

Teremts vele kapcsolatot!

Ma már terápiás üléseken is fejlesztik a baba és a mama közötti kommunikációt. Ilyenkor azonban a terapeuta elsősorban segítőként van jelen, ténylegesen nem, vagy legalábbis csak ritkán avatkozik be a folyamatba, azaz a munka alapvetően a leendő mamára, no meg persze a kis pocaklakóra hárul.

Ha tehát nincs lehetőséged arra, hogy szakemberhez fordulj, néhány egyszerű módszerrel és persze sok-sok szeretettel magad is felveheted a kapcsolatot az aprósággal. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy már a néhány hetes magzat is érzékeli édesanyja lelki rezdüléseit, és a maga módján, azaz a saját érzéseivel reagál is azokra.

Oldott állapotban viszonylag könnyen ráhangolódhatsz ezekre a jelekre, és képessé válhatsz arra, hogy érzékeld az üzeneteit. Megpróbálhatod ezeket az ingereket tudatos szintre emelni, például szavakba önteni, de ne törekedj erre görcsösen.

Most az érzelmeké a főszerep, hiszen a magzat esetében még nem alakulhattak ki a gondolkodást meghatározó logikai rendszerek. Az üzenetekre többféleképpen is reagálhatsz. Vannak, akik kimondják a választ akkor is, amikor a magzat még kicsi ahhoz, hogy hallja azt, mások inkább képek formájában közvetítenek valamiféle információt, amikor behunyt szemmel simogatják pocakjukat, és álmodoznak.

Ám a végeredmény szempontjából ennek nincs jelentősége, hiszen a hangsúly továbbra is az érzelmi töltésen van. Egyes szakemberek szerint első lépésként a méheddel érdemes felvenned a kapcsolatot. Gondolatban keresd meg a burkot, ami gyermekedet rejti, jelenítsd meg magad előtt, hogy rajta keresztül eljuthass a magzathoz.

Relaxálj!

Bár a terhesség első felében a baba még nem hall, ahogy folyamatosan fejlődik az idegrendszere, egyre több közvetett jelet érzékel. Miután a huszadik hét környékén először megmozdul, fokozatosan érezheted azt is, hogy amikor feszültebb vagy, intenzívebben mocorog. Nemcsak hangokkal kommunikálhatsz tehát vele, hiszen a pici gyakorlatilag tested szerves része, így minden téged érintő hangulatot, ingert átél ő is valamilyen mértékben.

Ha szakítasz időt a rendszeres pihenésre, amikor lazítasz, és csak magadra, illetve a pocakodban fejlődő apróságra figyelsz, az olyan, mint szülés után a ringatás. A terhesség idején tehát a pihenés nemcsak a baba egészséges testi fejlődését segíti elő, de a lelki folyamatokra is pozitív hatással van. Az sem véletlen, hogy a legtöbb kismama automatikusan simogatja a pocakját, már jóval azelőtt, hogy az elkezdene kigömbölyödni: a közvetett érintés a feszült magzatra is jó hatással lehet, amellett, hogy neked is segít ellazulni.

Beszélj hozzá!

A 18–20. héten kialakulnak a baba külső és belső hallószervei, és érzékel bizonyos zajokat is. A 22 hetes magzat már nemcsak hallja, hanem be is azonosítja a mama szívverését, 24 hetesen pedig már a külvilágból érkező hangokat is hallja. Ha eddig nem tetted, beszélj hozzá hangosan, viszont a kellemetlen zajforrásokat igyekezz kiiktatni a környezetedből.

Így nemcsak a kettőtök közötti lelki köteléket fonhatod szorosabbra, hanem a szülésre is felkészítheted.

• terhesség
• kommunikáció
• kismama
• Gyerek