Káros anyagok a gyertyafüstben, illatgyertyákban
frissítve:
Régóta ismert, hogy paraffin alapú gyertya rendszeres használata hosszabb távon okozhat egészségügyi probémákat. A Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője most arra hívja fel a figyelmet, hogy mérsékeljük a természetes illatosítók használatát is. Az illatgyertyákból felszabaduló anyagok felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre.
Időnk 90%-át beltérben töltjük, így a lakókörnyezeten belül a beltéri levegő a legfontosabb tényező, mely egészségünkre hatással bír. A beltéri szennyezők durván fele kültérből származik, másik fele a lakásban keletkezik – ez a hányad az, melyet leginkább befolyásolni tudunk, s amin a gyakori szellőztetés mellett a háztartásban használt vegyi anyagok csökkentésével javíthatunk hatékonyan.
A felszabaduló vegyi anyagok hatása összeadódik
Minden vegyi anyag, melyet a lakásba beviszünk, növeli a beltéri környezet által okozott betegségterhet – mondja dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészségtudományi Tanszékének vezetője. Ilyen szennyezőforrások a téli, ünnepi időszakban különösen kedvelt illatgyertyák, mesterséges vagy természetes illatosítók. Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, mivel használatuk sok esetben rendszeres, sőt, folyamatos, a mennyiségek összeadódnak. Magyarországon a teljes betegségteher kb. 10-16%-a a beltéri levegőminőséghez köthető.
Az illatosítók, illatgyertyák együttes hatása hosszú távon
- növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, illetve tovább ronthatja az alapbetegségekkel rendelkezők (asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők) állapotát,
- migrént,
- szem- és torokirritációt okozhat,
- megzavarhatja a hormonrendszer működését,
- az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek pedig bizonyítottan rákkeltők.
A felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél már rövid idő alatt kimutatható hatásuk. „A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le” – magyarázza dr. Pándics Tamás.
| Káros anyagok szabadulnak fel a gyertya égése során |
| A Dél-Karolinai Egyetem kutatói égő gyertyák füstjét vizsgálták meg laboratóriumban, és arra a megállapításra jutottak, hogy a paraffinból készült viaszgyertyák a tüdőrákkal, valamint az asztmával kapcsolatos káros füstöt szabadítanak fel. Hozzátették, hogy egészségromboló hatásuk csak évekkel később jelentkezik. |
Ezt a kitettséget fokozzák a tisztítószerekből, bútorokból, festékekből felszabaduló anyagok, melyek szintén folyamatosan párolognak. Az otthonokban használt vegyszerek forgalomba hozatala ugyan szigorú szabályokhoz kötött, s a kémiai biztonság folyamatosan javul, a háztartások egyre több vegyszert használnak. Ez azért aggályos, mert a kémiai biztonság alapját adó kockázatbecslések nem több (tucat) termék együttes használatára vonatkoznak. Több anyag egy háztartáson belül történő, egyidejű alkalmazása az összeadódó hatások miatt járhat számottevő egészségkockázattal. Sok száz vegyi anyag együttes hatásának tesszük ki magunkat, olyan szükségtelen többlethatásokkal növelve, mint az illatosítók és más hasonló termékek, melyek összességében komoly problémát okozhatnak.
A természetes összetevő is lehet toxikus hatású
A mesterséges illatanyagok, illatgyertyák helyett sok gyártó természetes illóolajokat javasol, ám ezek alkalmazása sem veszélytelen. Tévhit, hogy minden, ami természetes, egészséges és kockázatmentes. (Ahogy szintén nem helytálló, hogy minden mesterséges anyag káros). Az emberi szervezet reakciója szempontjából a vegyi anyag forrásának legtöbbször nincs jelentősége – mondja a tanszékvezető.
Minden testidegen anyag kémiai kockázatot jelent függetlenül attól, hogy mesterségesen előállított vagy természetben előforduló. „Ha nem is feltétlenül rákkeltőek, ezek az anyagok terhelik a májat, s anyagcserefolyamataink sincsenek felkészülve feldolgozásukra” – teszi hozzá.
A gyertyákban is alkalmazott illóolajok több tucat, akár több száz komponensből állhatnak, melyek között előfordulnak toxikus hatásúak is. Egy ilyen a tujon, mely az orvosi zsályában és a belőle nyert illóolajban is előfordul, s nagy mennyiségben az idegrendszert károsíthatja. A fahéjolajban található fahéjaldehid bőrpírt, irritációt, allergiás reakciót válthat ki.
A legtöbb illatosító és más, háztartásokban használt vegyi anyag hatása évtizedek óta ismert, kockázataikról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és számos kutatóintézet rendszeresen tájékoztatja a lakosságot. Hosszútávú és összetett hatásukról azonban kevés az információ. „Egy illatosítókban is viszonylag gyakori összetevő, a limonén kémiai sajátosságait ismerjük, de élethosszig tartó használatára még csak becslések léteznek” – ismerteti dr. Pándics Tamás.
Mit tanácsol a szakértő?
A kérdés nem az, milyen illatosítót használjunk, milyen mennyiségben – alkalmazásuk egyáltalán nem kívánatos. Olyan kémiai többletkitettség, melyre nincs szükség. Ha a lakásban valamilyen szaghatást kívánunk elfedni, akkor magát a forrást kell megtalálni és megszüntetni.
Az otthon veszélyei
WEBBeteg összeűllítás - Semmelweis Egyetem, MTI
