A fekete mágia alapjai: el kell fogadni a csodát, a boldogságot, a sikert, a hibákat stb. A magasabb rendű és külső hatalmakat, melyek azok sérelméből táplálkoznak, akik önmagukat áldozzák fel a hitetlenek táboráért, abból a spiritualitásból, mely élvezetét leli mások leépülésében, az Istenekből, melyek saját megfoghatatlanságukat hirdetik, a természetfeletti lényekből, melyek határtalan erővel és vágyakkal bírnak, melyeket semmilyen hatalom vagy szabály nem korlátoz, csak a halandók érzelmeinek megmutatkozása. Röviden a fekete mágia egy halandó próbálkozása arra, hogy a földöntúli hatalmak erejét magához hívja a lehetetlen eléréséhez.

Ez alapján a földöntúli hatalmak követőit meg lehetne gyanúsítani azzal, hogy nem is kellene semmilyen áldozatot hozniuk. Vannak olyan rosszindulatú lények, amelyek ellen semelyik halandó nem képes felvenni a harcot. Azok, akik fejet hajtanak ezen hatalmak előtt olyan "szolgák", akik képtelenek saját akaratra és önállóan adják fel azt.

De ez nem csak egyetlen útja a mágiának. Van egy másik fajta mágia, a fehér mágia.

A fehér mágia alapja: dolgozz és érdemelj ki minden új dolgot az életedben, mely örömet okoz! Olyan hatalmak szolgálatába állítja a mágiát végrehajtó halandót, melyek szabályok szerint működnek és el is fogadják azokat, ugyanakkor a kemény munka láttán befolyásolhatóak. Ezek a hatalmak nem természetfelettiek, vagyis nem vonják ki magukat a természet és más szabályok alól. - ők maguk alkotják a természet szabályait, és ők maguk a természet. Nem várják el, hogy uralkodhassanak másokon és kivívják mások csodálatát, hanem megértést és elfogadást sugallnak. Nem a hatalmuk által nyerik el megelégedésüket, hanem a követőik tehetségének növekedése által. Nem akarják megijeszteni a halandókat, hanem büszkék azok teljesítményére. Nem ígérnek csodákat a jövőben, de a realitás és a jelen csodáját kínálják fel.

Ezek a hatalmak megérinthetetlenek, de jóindulatúak. Nincsenek természetfeletti komplexusaik és nem várnak bőkezű adományokat és áldozatokat. Egy non-hierarchikus kapcsolatot kínálnak, ahol mindenki egyenrangú, ahol nem a külsőségek, hanem a belső értelmek és értékek számítanak, ahol a halandók nem kell, hogy fejet hajtsanak a megváltoztathatatlan előtt, hanem inkább álljanak készen rá, hogy megváltoztassák azt.

A fekete mágia imái passzívak és destruktívak, ahol a felsőbb hatalmak és az imádat játssza a legfőbb szerepet. A fehér mágia imái munkára és alkotásra buzdítanak, ahol a sors és az elfogadás fogalmai dominálnak.

A fekete mágiában az ördög alkot azzal a reménnyel, hogy néhány változtatással és egy csodát ígérő erőszakkal megváltoztathatja a természet törvényeit. A fehér mágiában az ember folyvást azon dolgozik, hogy az útjában álló akadályokat feloldja.

A fekete mágia követői hatalommal ruházzák fel magukat, és azt vallják, hogy senki más nem képes kapcsolatba lépni a náluk is magasabb rendű hatalmakkal. A fehér mágia követői szemügyre veszik a segítséget kérő belső világát és indíttatását, az okot, hogy megváltoztathassák a természet törvényeit.

A fekete mágia követői növelik saját fontosságukat és kultuszukat azzal, hogy másokat ledegradálnak és uralkodnak rajtuk. A fehér mágia követői vallásukat átadják másoknak, hogy felszabadítsák, vagy jobb emberré tegyék őket.

A fekete mágia követői Isteneik szolgái. A fehér mágia követői Isten legfőbb követői, akik át tudják adni a tudásukat.

A fekete és a fehér mágia fellelhető a tradicionális és az intézményesített vallásokban is. Két különböző viselkedési formát valósítanak meg. A fekete mágia már a külső megjelenésével is igen csábítóan hat, általában nagyvonalúak a formális ünnepségek során is, szinte lehengerlik az embereket. A fehér mágia kerekké teszi a világot, amelyhez folyton visszatér minden teremtmény, és amely magát a civilizációt is megtestesíti.

Isten és az Ördög között ellentét feszül, de ez nem egyfajta kozmikus vagy természetfeletti ellentét, hanem a munka és az alkotás kultúrája és a destrukció és uralkodás kultúrája közötti ellentét.

Forrás: François-René Rideau segítségével