Az izzadás okai és 5 tipp ellene

A gyermekek általában víztisztaságú és bőséges verejtéke rendesen nem szokott annyira átható szagúvá válni, mint a serdülőké és a felnőtteké.

Az életkor előrehaladásával ugyanis egyre inkább működésbe lépnek az állatok bűzmirigyeivel rokon, úgynevezett apokrin verejtékmirigyek, amelyek elsősorban a hónaljban, a nemi szervek és a végbélnyílás tájékán fordulnak elő, s csekély mennyiségű, emberenként többé-kevésbe eltérő szagú, lényegében ismeretlen szerepű váladékot termelnek. Az ebben lévő mikrobás bomlásra alkalmas anyagtól ered az a bűz, amely az izzadó embernek jobbára a hónaljából csap az orrunkba. Különösen hajlamosak izzadásra az elhízott és a többletet viselő terhes nők, valamint azok a nők, akik a változás korába érvén gyakran szenvednek hőhullámoktól.

Tévedés volna azt hinni, hogy a verejtékezés szükségtelen rossz. A külső hallójárat kivételével testszerte, még a hajas fejbőrön is föllelhető, úgynevezett ekrin mirigyek váladékának a testhőmérséklet csökkenése az élettani feladata. Szobahőmérsékleten főleg sugárzással, áramlással és vezetéssel, továbbá a kilélegzett levegővel és a széklettel meg a vizelettel veszítünk hőt, s csak a fölösleges hő 20-25 %-át adjuk le a verejték elpárolgásával. A külső hőmérséklet 35 Celsius-fok fölé emelkedésekor ellenben gyakorlatilag csak a verejtékezésre számíthatunk. S ez nagyon hatásos hőcsökkentő folyamat, hiszen 1 gramm víz elpárolgása 2108 joule hőt von el a bőrünktől. Naponta akár több liternyi folyadékot is kiizzadhatunk, néhány kivételtől (hőgutát kapó személytől) eltekintve nem nő a testhőmérsékletünk 37 Celsius-fok fölé.

A testet hűtő verejtékezést a köztiagybeli hipotalamusz szabályozza. De egyéb idegközpontok is hatnak bizonyos verejtékmirigyek működésére. Heves érzelmi reakció (izgalom, félelem stb.) esetén agykérgi hatásra izzad meg a tenyerünk, a talpunk és a hónaljunk. Ezenkívül a gerincvelőben és némely – akaratlanul működő – vegetatív idegdúcban szintén föllelhetők olyan idegsejtek, amelyeknek az aktiválódása verejtékezésre vezet.

Felsorolni is hosszú volna, hogy mi minden okozhat izzadást. A legismertebb okok: a kánikula, a nehéz fizikai munka, gyógyszerek, lázzal járó betegségek, a cukorbaj, a pajzsmirigytúltengés, a terhesség, a köszvény, a sokkos állapot, a szívelégtelenség, a reumás ízületi gyulladás, a Parkinson-kór, a gerincvelő sérülése, az alkoholizmus és a különféle érzelmi reakciók.

A tapasztalatok szerint a férfiak erősebben izzadnak, mint a nők, a gyengébb nembéliek mégis nehezebben tűrik testük izzadását. Nem véletlen, hogy ők a dezodorok, púderek legbuzgóbb vásárlói.

Mit tehetünk a fokozott izzadás ellen?

Ahol több a testszőrzetünk, ott jobban izzadunk, hiszen a szőrszálak lassítják az izzadtságcseppek párolgását. Megoldást jelenthet tehát a szőrtelenítés!
Fogyasszunk – napszakonként elosztva – 3 csésze zsályateát. Elkészítése egyszerű: egy teáskanál zsályalevelet forraljunk fel fél liter vízben, és hagyjuk benne állni bő 10 percig. Nagymértékben csökkenti a verejtékezést.
A testsúly csökkentése sokat segíthet a verejtékezés csökkentésében, ezért is érdemes egészségesen táplálkoznunk és sportolni!
Járjunk szaunába, gőzfürdőbe, mert ez segíthet a mirigyek magasabb hőmérséklethez való szoktatásában!
Lazítsunk! Lélegezzünk lassan, mélyen, amikor idegesek vagyunk. Ezzel megelőzhetjük, hogy az idegrendszer elindítsa az izzadságtermelést.
Kérjük orvos segítségét abban, hogy mi okozza a kellemetlen verejtékezést. Az alapbetegség gyógyítása nélkül ugyanis legföljebb részleges és mulandó eredményre számíthatunk.