Új pótszerek, régi módszerek

Helgának - saját bevallása szerint - nagyjából 30 pár cipője, fél tucat kisestélyije és legalább kétszekrénnyi ruhája van, köztük nem egyen még ott lóg a bolti címke, mivel még soha nem viselte őket.

"Akkor ijedtem meg először, amikor, miután a különböző hitelkártyáimra befizettem a minimumösszeget, alig maradt valami a fizetésemből. Kénytelen voltam szembenézni azzal, hogy körülbelül fél év alatt több százezer forintért vásároltam olyan holmikat, amelyekre egyáltalán semmi szükségem nem volt. Ráadásul azt sem tudtam, hová fussak segítségért - nem anyagi, hanem elsősorban lelki támaszért, mert a barátok, akiket megkérdeztem, mind úgy vélték, a megoldás egyszerű: ne költsek. Egyszerűen nem értették, hogy velem akkor is képes volt elszaladni a ló, ha csak tejért, kenyérért ugrottam le a sarki kisboltba. Ilyenkor sem bírtam magammal, vennem kellett ezt-azt, hogy helyreálljon a lelki békém. Végül egy pszichológus barátnőm segített, aki kérlelhetetlen szigorral zárta el a hitelkártyáimat, vett rá, hogy kisebb boltokban szerezzem be a szükséges holmikat, hogy írjak bevásárlólistát és tartsam magam ahhoz. Emellett hosszú órákon keresztül kutatta, vajon mit kompenzálok azt esztelen pénzköltéssel."

Kényszeres vásárlóból öngyilkos

Az olyan kényszeres vásárlók, mint Helga, többen vannak, mint azt korábban gondolták. A Science Daily arról ír, hogy amerikai tudósok a Richmondi Egyetemen olyan, kilenc kérdésből álló tesztet állítottak össze, amelynek segítségével azonosítható, ki lehet kényszeres vásárló. A tudósok azokat az emberek sorolják ebbe a csoportba, akiknek erős késztetésük van, hogy sok pénzt költsenek felesleges holmikra, és ezt a kényszert csak nehezen tudják leküzdeni.

Egy másik írás szerint a következmények nagyon komolyak lehetnek: az ilyen személyiségek ugyanis súlyos adósságokba verik magukat, és csőd közeli állapotba lökhetik a család költségvetését.

Vannak, akik sikkasztanak, hogy a költéseiket finanszírozni tudják, de szinte mindannyian titkolni próbálják egy idő után, hogy mennyi pénzt vertek el, szétzilálva ezzel a családjukat vagy akár az életüket is.

Ismertek olyan esetek is, amikor a beteg az öngyilkosságba menekült a következmények elől.

A vásárlási mánia mögött az alacsony önbecsülés, depresszió és a stresszoldás állhat. A kutatások szerint a felnőttek nagyjából 5%-a szenvedhet ilyen jellegű gondoktól, de vannak, akik szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a szám még ennél is jóval magasabb.

Új pótszerek - régi módszerek

Bár kétségtelen, hogy a vásárlási mánia a az elmúlt évtizedekben terjedt el ennyire, köszönhetően a reklámoknak és a szinte "ajándékba kapott" hitelkártyáknak, a magyar szakember szerint a jelenség egyáltalán nem új keletű.

Dr. Csernus Imre pszichiáter szerint akár már a középkorban is élhettek vásárlási mániások, bár akkor még kevésbé volt elérhető a feszültségoldásnak ez a fajta módja.

"Amikor valami fáj, akkor a saját eszköztáramból válogatok, hogy mivel oldjam a feszültséget, mivel vigasztaljam magam. Ha a középkorban valaki elégedtelen volt, és, megengedhette magának, akkor biztosan vett 10 pár cipőt, csak azért, hogy átmenetileg boldogabb legyen - és ez ma sincs másképp."

Azzal viszont a pszichiáter is egyetért, hogy az elmúlt évtizedekben rengeteg olyan pótszerként is használható dolog jelent meg, amelyek újfajta függőségeket alakíthattak ki az arra hajlamosakban. A legtöbb ilyen jellegű addikció a számítógéphez kötődik.

Játékfüggő gyerekek

Az egyik ilyen a számítógépes játékokkal szemben kialakult függőség. Ez sok szempontból veszélyesebb, mint a hagyományos, nyereményjátékok okozta addikció, hiszen egészen fiatal korban kialakulhat.

Csernus szerint már a kisiskolások között is akad, akinél kóros méreteket öltött a komputerjátékok imádata.

"Most volt nálam egy tízéves kölyök, akinél az édesanyja már nem bír ezzel a konfliktussal. Tízévesen komputerjáték-függővé vált" - mondja a szakember.

Pedig, mint mindenfajta addikció, így ez a fajta játékfüggőség is súlyos következményekkel járhat: a játékosok nagy része teljesen elveszíti a normális emberi kapcsolatait, mivel legtöbbször akkor is maga a játék tölti ki a gondolataikat, amikor nem a gép előtt ülnek, másról nem is nagyon tudnak beszélgetni.