Izé

Az elmúlt ötven évben nem volt példa arra, hogy a meteorológusok új nevet adtak volna valamilyen felhőformációnak. Egyelőre nem tisztázott, hogy az asperatus pontosan hogyan keletkezik. Valószínű, hogy hatalmas hő is közrejátszik kialakulásában, sötét színei pedig arra engednek következtetni, hogy sok vízet tartalmaz. Ennek ellenére eddig azt figyelték meg, hogy bármennyire is fantasztikus és félelmetes, többnyire nem okoz viharokat, s békésen szertefoszlik.

Magyar cikk.

(A "jól nézel ki" helyett, lehet, hogy egyszer divatba jön a: "jól nézel ki tele"?)

Az elektromos autóké a jövő? Sajnos a jelenlegi elemes technológia nem tesz lehetővé, csak korlátozott utazási távot, a videóban ennek megoldásáról van szó (bővebben itt a projekt weboldalán). Az elektromos autó témájáról film is készült, illetve a Renault-Nissan konszern annyira bízik az új technológiában, hogy a napokban rendezett Frankfurti Motor Show-on a Nissan Leaf mellett 4 Renault EV tanulmányt mutatott be. Emellett Kína is fejleszt a piacra, a BYD E6 modellt. Az autókat tápláló elektromos energia azonban még mindig javarészt nem megújuló energiákból származik, ám így is jóval kisebb ökológiai kárt okoznának ezek az autók.

Itt meg Mosselmanra (talán még emlékeztek a kopasz kettyósra) nyomják. ;)

Októberre tervezik azt a szépségversenyt, ahol a plasztikai műtéten átesett lányok képviselhetik magukat.

Megérte? ;)

Mai ismeretterjesztő rovatunkban: a Guinea- v. medinaféreg (Dracunculus medinensis), mely egy Afrikában honos parazita fonálféregfaj. A féreg lárvái a fertőzött víz fogyasztásával kerülnek be a szervezetbe, majd az emésztőrendszerben válnak ivaréretté. A megtermékenyített nőstények (melyek akár egy méteresre is megnőhetnek) a bőr alatti kötőszövetben húzzák meg magukat, majd a fertőzéstől számított egy év múlva megindulnak, és igen fájdalmas keléseket hoznak létre a bőr felszínén a lábszár vagy a lábfej tájékán. Amikor a delikvens a fájdalmat enyhítendő vízbe mártja a lábait, a nőstény féreg a kifakadt kelésen keresztül kidugja hátsó testvégét, hogy a szabadba engedje több ezer utódját. A kezelés egyetlen módja, ha ilyenkor az állat végét megcsípik, felszúrják egy hegyes pálcikára, majd csavarnak rajta egy egészen kicsit, óvatosan, nehogy a kötőszöveti rostokra felcsavarodott féreg nagyobbik része bennszakadjon. Majd a következő napon tovább tekernek rajta, és így tovább heteken át. Ez a procedúra rendkívül fájdalmas (a féreg latin neve, a Dracunculus is arra utal, hogy ez olyan érzés, mintha egy sárkány tüze égetné az embert vagy egy tüzes kígyó tekeregne a bőre alatt), és akár egy hónapig is eltarthat, mire teljesen sikerül megszabadulni az állattól. Ezt a fajta kezelésmódot egyébként már az ókortól kezdve alkalmazzák, és egyes elképzelések szerint a gyógyszertárakon vagy a WHO logóján látható közismert, a gyógyítást szimbolizáló jelkép sem az Aszklépiosz botjára tekeredő kígyót, hanem sokkal inkább a pálcikára felcsavart medinaférget ábrázolja.