Izé

„Nem értem a magyar sportújságírás etikáját, de még-inkább nem a szerkesztő „címjóváhagyó” beleegyezését, hogy egy cikk Cseh László világbajnoki győzelme után így, ilyen címmel megjelenhetett?
Bocsánat, de ki nem sz@rja le az amerikai bajnokságot, amin a krém ott sincs, így pszichikai nyomás a nulla felé konvergál, míg Cseh Lacinál egy országot képviselve, nagy lelki nyomással terhelve nyeri meg a világbajnoki címet, s veri meg az egész - közöttük amerikai - mezőnyt!
Miért kell ezt a mindenképp' például szolgáló fiatalembert az örömétől megfosztani ezzel a hatásvadász, harsogó és Lacira nézve lekicsinylő címmel cikket lehozni!??”

Kádves gyárekek! Esti meseként egy zseniális, finom humorú képregényrajzolót ajánlok figyelmetekbe. Marha jó, izgalmas ismeretterjesztő műveket csinál, amik amellett, hogy szórakoztatóak, simán elmehetnének iskolai tankönyvnek is (bárcsak ilyenekből tanultuk volna anno a történelmet...).

„De veszve azért semmi sincsen. Amíg vagyunk még páran Férfiak, és Nők.„ 

(A személyeskedőket kérem inkább itt szapuljanak.)

„Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok…”