Izé

Megnyitom a Facebookot, mit látok? Hét ismerős is megosztott egy primkó viccet, ami egy dán testépítő - szerintük nőietlen - külsején élcelődik. Épp úgy, ahogy az óvodában piszkálják a gyerekek azt, aki más, mint ők. Ostobaság, gonoszság, vállat rándítok. Nézelődöm tovább, erre az arcomba ugrik a római strand szponzorált tartalma, ami egy kevésbé feszes popsijú fürdőző ábrázatán fanyalog. A marketingesük tényleg úgy gondolta, ez a kommunikáció építi a hidat a strandolók széles tömege felé. Arcul csap a hétköznapi szexizmus: tényleg ezek a megosztások számítanak normálisnak, és erre a vonatra érzékeny és értelmes emberek is örömmel felkapaszkodnak, hogy egy kicsit jobban érezzék magukat a bőrükben?!

Nyíri-Kovács Patrícia „kálváriája” mára alighanem mindenki számára ismert, a „fogva tartott nő” sztorija az elmúlt évek egyik legnagyobb médiahackje. Sosem volt túsz (tavaly megjárta az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Új-Zélandot), ahogy a gyerek sem. Hihetetlen történet következik, amelyben semmi és senki sem az, aminek látszik.

Reméljük gyerekük nem volt. ;)