Visszautasították a videóból gyűjtött 2080$ adományt
A mellrák elleni alapítvány, akiknek az összeget gyűjtötték, visszautasította a pénzt, mert sértőnek találták a videót, melyet azóta levetettek, illetve a logó használat is megtiltották.
A Higgs-bozon felfedezésének helyén, a CERN-ben két kitűnő kiállítás várja az érdeklődőket, és meg lehet nézni az igazi berendezések egy részét is.
A részecskefizikai kutatások legnagyobb központja ma Európában van, Genf mellett. A CERN-ben működik a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Nagy Hadronütköztető (LHC), amelynek segítségével felfedezték a Higgs-bozont.
A kutatások mellett a CERN nagy hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre, ezt a célt két kitűnő, ingyenesen látogatható kiállítás, A részecskék világa (Universe of Particles) és a Mikrokozmosz (Microcosm) is szolgálja.
Előzetes bejelentkezés után vezetett túrákat is tartanak az érdeklődőknek, de az LHC alagútjába való lejutást előre nem garantálják.
Részletes információkat a képre kattintva találhattok (angolul)
Egy indiai kisfiú 1986-ban elaludt a vonaton, és a tervezettnél 1500 kilométerrel messzebb, Calcuttában ébredt fel. Saroo Brierley 26 évvel később tudott hazatalálni, méghozzá a Google Earth segítségével.
A hihetetlen történetről a Google egy háromperces videót készített, míg a férfi könyvet írt róla. Saroo Brierley elveszett gyermekként egy ideig az utcán élt, majd egy árvaházban, később pedig egy ausztrál család fogadta be.
Felnőttként a Google Earth segítségével keresett otthona után, amelyről csak annyit tudott, hogy körülbelül 1500 kilométerre volt Calcuttától. A vasútvonalak és a műholdképek alapján több éves kutatómunka után tavaly vélte felfedezni családja környékének házait, majd az otthonát is. 2012-ben tehát Ausztráliából Indiába utazott, ahol megtalálta édesanyját.
Mai ismeretterjesztő rovatunkban találkozhattok az Orchid mantis nevet viselő, fogólábúak rendjébe tartozó kis lénnyel.
Szendi Gábor:
Nem kéne mellrákban meghalni senkinek
A BRCA1 és 2 rákkeltő mutációk mindig is velünk voltak, s azért nem szelektálódtak ki, mert nem okoztak rákot. A mutáció már a majmoknál és más emlős állatoknál is jelen van, mégsem ismerünk mellrákos majmokat. Mellrákos kutyát viszont inge, mert ő azt eszi, amit a gazdái. A természeti emberek ugyanúgy hordozói e mutációknak, rák mégsem alakul ki bennük. A mellrák gyakorisága a 20. század során folyamatosan nőtt. Egy amerikai vizsgálatban az 1930 előtt és után született BRCA1 hordozókat hasonlítottak össze, és kiderült, hogy a '30 előtt születetteknek 20% -a, az '30 után születettek 65%-a volt mellrákos 50 éves korára. Mi a különbség a két csoport között? Legfőképp a táplálkozás.
http://www.tenyek-tevhitek.hu/nem-kene-mellrakban-meghalnia-senkinek.htm