Mai ismeretterjesztő rovatunkban: a Guinea- v. medinaféreg (Dracunculus medinensis), mely egy Afrikában honos parazita fonálféregfaj. A féreg lárvái a fertőzött víz fogyasztásával kerülnek be a szervezetbe, majd az emésztőrendszerben válnak ivaréretté. A megtermékenyített nőstények (melyek akár egy méteresre is megnőhetnek) a bőr alatti kötőszövetben húzzák meg magukat, majd a fertőzéstől számított egy év múlva megindulnak, és igen fájdalmas keléseket hoznak létre a bőr felszínén a lábszár vagy a lábfej tájékán. Amikor a delikvens a fájdalmat enyhítendő vízbe mártja a lábait, a nőstény féreg a kifakadt kelésen keresztül kidugja hátsó testvégét, hogy a szabadba engedje több ezer utódját. A kezelés egyetlen módja, ha ilyenkor az állat végét megcsípik, felszúrják egy hegyes pálcikára, majd csavarnak rajta egy egészen kicsit, óvatosan, nehogy a kötőszöveti rostokra felcsavarodott féreg nagyobbik része bennszakadjon. Majd a következő napon tovább tekernek rajta, és így tovább heteken át. Ez a procedúra rendkívül fájdalmas (a féreg latin neve, a Dracunculus is arra utal, hogy ez olyan érzés, mintha egy sárkány tüze égetné az embert vagy egy tüzes kígyó tekeregne a bőre alatt), és akár egy hónapig is eltarthat, mire teljesen sikerül megszabadulni az állattól. Ezt a fajta kezelésmódot egyébként már az ókortól kezdve alkalmazzák, és egyes elképzelések szerint a gyógyszertárakon vagy a WHO logóján látható közismert, a gyógyítást szimbolizáló jelkép sem az Aszklépiosz botjára tekeredő kígyót, hanem sokkal inkább a pálcikára felcsavart medinaférget ábrázolja.
Asszem a porszívózás ráér holnap (majd ha kiszáradt egy picit...)
A világ legkisebb kígyója. Barbadoson fedezték fel, mindössze 10 centiméter, és spagettivékony.
A kígyó Leptothphlos carlae névre lett keresztelve - a 3100 ismert kígyófaj legkisebbje. Az állatot Dr. Blair Hedges amerikai biológus fedezte fel. Miután a kutatók megtalálták az első egyedet, több száz követ fordítottak fel, hogy még egyet találjanak. Összességében Hedges és felesége mindössze két nőstényt talált.
Elmondása szerint valójában ezen fajból már volt három igen régi példánya, az egyik a londoni Természettudományi Múzeumban, és kettő Martinique-en, szintén múzeumban. Ám azon fajokat rosszul azonosították. Hedges magyarázata szerint egy új faj azonosítását igen megnehezíti, ha az élőlény ilyen apró. "Az apró állatoknál a különbségek sokkal finomabbak, és gyakran nem veszik őket észre". A modern genetikai ujjlenyomat vizsgálat gyakran az egyetlen módja a fajok szétválasztásának. "Az a nagyszerű, hogy két kistermetű kígyó között is ugyanolyan különböző a DNS, mint két nagyobb faj esetén, így lehetővé válik, hogy olyan különbözőségeket is észrevegyünk, amelyeket egyébként puszta szemmel nem látunk" - mondja Hedges.
Más kígyófajjal ellentétben - melyek egy nemzés során akár 100 tojást is leraknak -, a világ legkisebb kígyója mindössze egyetlen tojást rak.
A dél-indiai Tamil Nadu állambeli 34 éves férfi, Szelvakumar 15 éve hívta ki maga ellen a sorsot azzal, hogy agyonütött két párzó kutyát. Néhány napra rá járásképtelenné vált, megromlott a hallása és a beszédkészsége. Az orvosok tanácstalanok voltak, de végül egy asztrológus rájött, hogy a megölt kutyák lelkei rontották meg a férfit, és a rontást csak úgy lehet levenni, ha a férfi feleségül vesz egy kutyát.
Szelvakumar hosszú keresés után talált egy négyéves szukát, akivel a hindu szokásoknak megfelelő esküvő keretében egybekelt. A Szelvi kutyát a falubeli asszonyok száriba öltöztették, virágokkal feldíszítették, és bevezették a templomba. Az ifjú párt annak rendje és módja szerint pap adta össze.
A kutyamennyasszony nem lehetett teljesen meggyőződve, mert kereket oldott, úgy kellett felkutatni és visszavinni a vőlegényhez. A boldog férj - egy barátja szerint - csak addig akar együtt élni a kutyával, amíg el nem múlik az átok. Utána egy igazi mennyasszony után akar nézni.
