Izé

Ismétlem magam:
-1936-ig a német haderő növelése nem szívott fel százezreket.
-1936-ig a haditermelés igen kis részét tette ki az iparnak.

'ezek tények'
Lássuk.

'Hitler nem akart háborút? Dehogynem. Maximum később.'
Javíts ki ha tévednék de pont ugyanezt írtam én is.

'Eleve ez, hogy éppen melyik Panzer, vagy a Bf-109, Fw-190 éppen melyik típusa van éppen hadrendben majdnem lényegtelen'
Egyáltalán nem.
-A Pz I és II elsősorban kiképzési és felderítési céllal készültek. A Pz III lett volna az alapharckocsi a Pz IV pedig a gyalogsági támogató.
-Az Fw-190 első repülése 1939 nyarának végén volt tehát nem csak h nem a verzióval volt nála a probléma hanem magával azzal h a háború kitörésekor még egy darab sem készült el belőle harci feladatra.
-Emellett ne csak a vadászgépeket nézzük hanem a bombázókat is. A Do-17-es már 38-ban megérett a váltásra és tervezve is volt h mire elkezdik a háborút akkorra a Ju-88 fogja leváltani. Ennek ellenére még az Angliai csatában is köbö negyedét tette ki a Doriner a bombázóerőknek.
-Hadihajók terén pedig még alig építettek pár hajót mikor kitört a háború. A Bismarck és a Tirpitz még építés alatt voltak a Graf Zeppelin repülőgép-hordozó meg még inkább. És még hol voltak a tervezett 10 csatahajótól és a 2 repülőgép-hordozótól...
Egyszerűen a németek nem tervezték még akkor a háborút. Kényszerlépés volt részükről a kezdés. Valahol nekem az a véleményem h ugyan Hitler tervezte a háborút de az h ilyen hamar elkezdődött az annak tudható be h belehajszolták.
/Egyébként meg ha nem támadott volna akkor 42-ben az oroszok támadták volna meg. Szerintem a nyugatiak azért is nem tiltakoztak Hitler kezdeti térnyerése ellen h belehajszolják az oroszok elleni harcba és ők mint nevető harmadik jöhessenek szóba. De ez csak egy találgatás./

'Lengyelország lerohanásáig bevált a kalandor politikája, ott benézte'
Így van. Bár ez a kalandor-politika is kényszerlépés volt valahol. Legalábbis Csehszlovákia esetében már mindenképpen.

'ha Franciaország bukása után az angolok ésszerűen viselkednek'
Így van egyetértek.

'ha kalandor polikáról van szó Hitler csak tanulhatott a nagy Winstontól'
Ebben is egyetértünk.

'ebben Hitlernek igen jelentős felelőssége van'
Persze ez egyértelmű. Sehol nem írtam h ne így lenne.
De ahogy írtam is ez részéről kényszerlépés volt. Nem tehetett mást.

'nem ellensúlyozza, hogy az uralomla jutása után pár évig remekül prosperált a német gazdaság'
Az elején is írtam h Hitler kiváló politikusi mivoltját a háborús-öldöklős dolgok nélkül értettem.

nekünk nagy szügségüng van mindenre hun vanag ezek a cigánsegitö házak?????,,,

Mekkora troll lehet... ;)

Itt egy angol nyelvű cikk a témáról:
https://fstoppers.com/business/peter-coulson-and-i-discuss-potentially-illegal-sale-his-photo-richard-prince-72503

Abszolút egyetértek veled. Meg, bár ne ragaszkodjunk foggal körömmel egy házhoz tényleg, amit aztán nem tudunk eladni, de nem baj az, ha van az embernek egy kis vagyona. Illetve igen, nagyon számít az életszínvonal. Egy bizonyos szint fölött mindegy, hogy az enyém-e, meg bármikor tudok venni, de a csóró embernek számít. Nagyobb biztonságban van attól, hogy valami az övé. Talán, ha amúgy az albérlet, vagy kocsibérlet olcsó lenne, vagy lenne nálunk múltja. A mosodát pl. sose értettem az Usában. Nem kevés pénzt kifizet az ember a mosásért, közben egy évnyi mosoda árából bőven venne mosógépet. Helyi is lenne, mert nem kicsi lakásokban, házakban élnek úgy általában. De náluk ez a szokás hosszú ideje.

Ez a cikk, ez a felfogás egy új generációnak szól, egy olyan rétegnek, ami jobb módú, modern stb. Bár nem tudom, hogy nálunk van-e ilyen egyáltalán. Ez a fiatalos, agilis, jól kereső, jól végzett, modern, multikultis réteg. Jó papíron, meg interneten van, de úgy az életben. Sanszos, hogy aki ilyen, az se itt van.

Persze, persze... Érdekes, egyre sem emlékszem emberemlékezet óta.

Most szólnak? Az adóbevallási határidő után? Francba! ;)

inkább Anthony McGill mielőtt levágatta a a haját

http://index.hu/kultur/2015/09/20/flippermuzeum_palfi_balazs/

https://youtu.be/M6aUawyAIFM

Érdekes amúgy, hogy míg az egyetlen olyan könyvnek, ami évezredeken át íródott, és fennmaradt, és ma már szinte a Világ minden nyelvére lefordították kevésbé hisznek az emberek, mint egy szórólapnak, bulvárlapnak, regénynek, vagy történelmi könyvnek, amiket szintén emberek írtak. Mi is a különbség? Netán az, hogy mivel a Bibliában leírtak rávilágítanak arra, hogy a legtöbben nem vagyunk jó emberek, vagy lehetnénk jobbak is, csak éppen ezért tenni is kellene, ezért ezt elvetjük, és inkább hiszünk azoknak a könyveknek, amik azt mondják, hogy jól van ez így ahogy van, vagy ez van ezt kell szeretni.
A másik érdekes dolog, hogy általában olyanok alkotnak véleményt erről, akik nem is olvasták, mondván, hogy úgy is tudom mi van benne, mert láttam róla egyszer egy filmet. Pedig sok szakértő a Biblia tanulmányozására teszi fel az életét, és ki is tart neki.