Izé

Nem tudom eldönteni, hogy sajnáljam-e vagy sem...

A Washington-i döntéshozók keményen dolgoznak azon, hogy felhúzzák a vasfüggönyt Berlin és Moszkva között. Így akarják megakadályozni az eurázsiai térség kereskedelmi integrációját.

Merkel eltitkolja, hogy gazdag ukrán oligarchák, csakúgy, mint a tálibok vezetői Afganisztánban, finanszírozzák magánhadseregeiket. Eltitkolja, hogy szégyentelenül fosztogatják az országot, miközben a lakosság zöme nyomasztó szegénységben él. Olyan szegélységben, ami csak tovább nő az Európa és az IMF által elrendelt megszorítások miatt.
Eltitkolja, hogy még mindig jobboldali fegyveres csoportok vannak a Majdanon.

Mikor Ayano Tsukimi, 11 évvel ezelőtt jobb körülmények reményében elhagyta szülőfaluját, és sok ott lakóval együtt nagyvárosokba költözött. Hosszú távolléte után hazatérve szomorúan látta, hogy egykor élettel teli otthona szinte kihalttá vált, így jött az a (szerintem) hátborzongató ötlete, hogy 350 db bábuval megnöveli az addig 37 lélekszámú falu népességét.

„Mikor megvizsgálták, a kutatók megdöbbenve látták, hogy eszköz hirtelen 600 méterre süllyedt, majd a környező hőmérséklet megemelkedett. Pont annyira, amennyit egy emésztőrendszer belsejében mérhettek volna. 

Napokig mérték még ugyanezt a hőmérsékletet, bár a jeladó közben néha a felszín közelébe emelkedett. A tudósok szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy valami felfalta a hatalmas állatot, ami még nagyobb és még erősebb nála.”

„Jó reggelt, Magyarország!” – pislogtam, amikor megláttam az Origo főszerkesztőjének kirúgásáról szóló hírdagályt. Az emberek többsége rácsodálkozott, hogy érzékeny témák érintéséért meneszteni lehet egy újságírót. Pedig ez mindig is így volt – legalábbis amióta az eszemet tudom.