Izé

Miskolctól alig 10 km-re a betiltás ellenére a mai napig is üzemel egy illegális hulladékmegsemmisítő. Igaz az illegalitás csak nézőpont és pénz kérdése...

Egy régebbi post pár képpel.

A világ óceánjaiban a planktonok növekedési ütemét a szárazföldről por és folyami üledék formájában az óceánokba jutó tápanyagok, elsősorban a vas mennyisége határozza meg. Kutatási eredmények szerint egységnyi tömegű vas óceánba szórásával többezerszer nagyobb tömegű plankton keletkezik, ami táplálékul szolgálhat az élővilágnak, egy része pedig lesüllyedve hatalmas mennyiségű CO2-őt von ki a légkörből.

Így a világ vastarmelésének néhány százalékát a tengerbe szórva ki lehetne vonni az emberiség által kibocsátott teljes éves szén-dioxid mennyiséget, így a klímaváltozás és a világélelmezés helyzete is javítható lehetne. A zöldek betiltatták...

Végre egy igényes zene... ;)

(elektromos porábrák) keletkeznek, ha a szigetelő lemezre, p. gyánta- v. ebonitlapra vezetőn át elektromosságot bocsátunk s a lapot azután korpafűmag-liszttel, kénvirággal, v. miniumporral behintjük. Ha alapra vezetett elektromosság pozitiv, a keletkező ábra csillagos szerkezetü, elágazó sugarakkal, mig a negativ elektromosság esetében kisebb területü, köralaku foltok keletkeznek. Lichtenberg, ki az ábrákat először észlelte, kis fémcsövet helyezett a gyántalapra s azon keresztül engedte az elektromos szikrát a lapra. Az ábra láthatósága onnan van, hogy a por, melyet a lapra hintünk, a rázás folytán elektromos lesz és a gyántalap azon részeire rakódik, melyek vele ellenkező elektromosságuka. A kénpor vászonzacskóból kizárva, negativ, a minium pozitiv elektromosságuvá lesz s ha a két anyag keverékét hintjük a lapra, sárga és vörös árnyalatu rajzok keletkeznek. A L.-féle ábrák előállítását Antolik Károly nagy tökéletességre vitte az által, hogy az egyik oldalon ónlemezzel bevont üveglapra két fémcsúcson át lejdai palackot sütött ki s a lapra azután kénminiumpor keverékét hintette. Gothard Jenő fotográfiai száraz lemezeken idézett elő igen szép rajzokat. (V. o. Természettudományi Közlöny 1882. és 1888-ik évfolyamát.) Az ábrák keletkezését a vezeték körüli levegő sajátságos mozgásából magyarázzák. (Pallas Nagylexikon)