Izé

Kadykchan a sok kicsi város közül az egyik volt a Szovjetunióban, amelyik az unió szétbomlása után elnéptelenedett (korábban szerepelt már ebben a postban több szellemváros között). A várost Pripjatyhoz hasonlóan hirtelen hagyták el, így ha valaki manapság látogat el oda, öregedő játékokat, könyveket és más holmikat talál ott.

Kedves Barátunk! Nem is tudom pontosan, miért, de érzem. Talán a szellő illata? Vagy az a rigó reggel az ablak alatt? Vagy a szomszéd kis srác zavart pillantása? Nem tudom, miért, de egyszerűen érzem, hogy közeleg a tavasz. Már tapintható... Szeretem ezt a tapintást. Megborzongtat ahogy hozzám ér, simogat, fülembe súg, és lassan levetkőztet. Jó vásárlást kívánunk!

(A postkép picit segíthet, tippek, ötletek jöhetnek a kommentekhez.)

A filmről még tavaly volt post itt a Film Izén.

Monica Bellucciról pont egy nem túl jól elkapott kép szerepel, de itt találhattok jobbakat. Jó pár 40 feletti szépséget kihagytak szerintem (pl. Teri Hatcher is jól tartja magát), de ti is írhattok a kommentekbe, akit még gondoltok...