Lehet, hogy földszerű bolygó van a közelben

Az úgynevezett radiális sebesség módszer lényege, hogy egy bolygó jelenlétét a központi csillagára kifejtett gravitációs hatása segítségével mutatják ki: az exobolygó kismértékben ide-oda "rángatja" csillagát – ami színképelemzéssel azonosítható.

Ezt a technikát használva a Texasi Egyetem csillagászai arra jutottak, hogy eddig ismeretlen, földszerű világ rejtőzhet egy közeli bolygórendszerben.

Már eddig is ismert volt a szóban forgó bolygórendszer

A Gliese 832 vörös törpecsillag tömege Napunk tömegének a felét teszi ki, és „alig” 16 fényévre található tőlünk. Két körülötte keringő bolygó már eddig is ismert volt.

A Gliese 832b a legnagyobb ismert planéta, tömege hatvanszor haladja meg a Jupiter tömegét, és valószínűleg egy gázóriás. Pályája a legszélesebb a rendszerben, 3,53 csillagászati egységre kering központi csillagától (1 csillagászati egység a Nap–Föld-távolságnak, vagyis 150 millió kilométernek felel meg).

A Gliese 832c ezzel szemben a szuperföld kategóriába esik, tömege a Föld tömegének ötszöröse. Nagyon közel, alig 0,16 csillagászati egységre kering a központi csillagtól. Összehasonlítva a mi Naprendszerünkkel, a legbelső bolygó, a Merkúr 0,3 csillagászati egységre kering a Naptól. A Gliese 832c egyébként úgy szerepelt 2014-ben az újságok címoldalain, mint a lehetséges „Föld 2.0”, azóta viszont kiderült, hogy egy sokkal barátságtalanabb, Vénuszhoz hasonló pokoli világról lehet inkább szó.

Mind a Gliese 832c-t, mind a Gliese 832b-t a már korábban említett radiális sebesség módszerével találták meg, vagyis a bolygók gravitációsan ide-oda „rángatják” a csillagot, amitől annak színképvonalai Doppler-eltolódást mutatnak. Ez alapján sikerült meghatározni a pályájukat, tömegüket, keringési idejüket és távolságukat.

A kutatók most visszatértek a Gliese 832 rendszerhez és a csillag színképadatait nagy felbontásban vizsgálták meg újra. A számítógépes modellezéssel azt nézték, hogy egy „plusz” bolygó beilleszthető-e a Gliese 832c és Gliese 832b pályája közé.

Csak saccolnak

Azt találták, hogy igen, bár a feltételezett égitest adatait csak nagyjából tudják megsaccolni. Ha létezik a bolygó, akkor a tömege 1 és 15 földtömeg között lehet. Távolsága a központi csillagtól 0,25 és 2 csillagászati egység közé eshet, tehát könnyen a lakhatósági zónában keringhet. (A lakhatási zóna egy bolygórendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet kialakulhat.) Az itt lévő planéták felszínén jó eséllyel fordulhat elő folyékony víz.

A vörös törpék azonban jóval kisebbek és hűvösebbek a mi Napunknál, így a bolygóknak jóval közelebb kell keringeniük e piciny csillagokhoz, hogy lakhatóak legyenek. További probléma a vörös törpékkel, hogy rendkívül aktívak, erős kitöréseket produkálnak, ami könnyen elsöpörheti a csillaghoz közeli égitestek magnetoszféráját és ezáltal a rajtuk sarjadzó életet.