Már tesztelik az utat, ami tölti a rajta haladó autót

Csak menni kell rajta, sem tankolni, sem tölteni nem kell megállni

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A villanyautók legfőbb hátulütőjére, a korlátozott hatótávra adhat megoldást az autót töltő út. Már létezik, csak terjednie kellene.


Míg a mai dízelekkel nem kunszt az ezer kilométeres hatótáv sem, a villanyautók esetén már a valósan 100 kilométeresnek is örülünk. Persze a Tesla, pláne saját töltőhálózatával már jóval többet ígér, de a jövő akár még a mai tankolási rendszereknél kényelmesebbeket is tartogathat. Kétségtelen, hogy mindenképp jobb egy töltőcsatlakozót az autóba dugdosni, mint a nem ritkán (főként dízel esetén) csutakos töltőpisztolyt, de az igazi csoda az lenne, ha nem is kellene megállni tankolni, illetve tölteni.
Hirdetés

Nos, a jövő ezt a komfortot is elhozhatja, hiszen az indukciós, vezeték nélküli töltőt már több gyártó "előadásában" is láthattuk, most pedig az angol Highways England olyan - egyelőre nem közúton kiépített - töltőrendszert kezdett tesztelni, amin megállni sem kell a villanyautóval, elegendő azon haladni, hogy megkapjuk a hatótávot jelentő akkutöltést. Ez a rendszer is a vezeték nélküli töltésen alapul természetesen, hiszen valójában az, annak egy továbbfejlesztett verziója. Az útburkolat alá fektetett elektromos vezetékek elektromágneses teret alkotnak, s az autókban lévő mágnestekercssel hozzák létre az akkumulátorba táplálandó áramot.
További részleteket a 18 hónapos, teszt későbbi fázisában várhatunk. Míg jelenleg még csak tesztpályákon vallatják a rendszert, nem kizárt, hogy hamarosan közúton is bevezetik az eddigi legokosabb töltőt. Andrew Jones, Anglia közlekedési minisztere elárulta, hogy 500 millió fontot, azaz csaknem felfoghatatlan bő 100 milliárd forintot fognak arra fordítani, hogy országuk a villanyautózás élvonalában maradjon. A vezeték nélküli, útba integrált töltő azonban még ilyen költségvetés mellett sem biztos, hogy rentábilis lesz, így nem kizárt, hogy a már Koreában is alkalmazott menet közbeni indukciós töltés nem fog elterjedni.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    A “bő 100 milliárd forint” az kb. 220,5 milliárd 500 millió font esetében.
    De fiúk, ha matekból ilyen lazák vagytok akkor hogyan vegyük komolyan a többit amit leírtok?

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    Nem felsővezeték, hanem alsó áramvezető sín kell az elektromos autóknak, meg egy speciális zárt, kerítéssel védett sáv, ahová nem mászkálhatnak be gyalogosok, biciklisek stb. A feszültséget meg ki kell kapcsolni, ha épp nem tartózkodik felette jármű, lásd városi villamosok rendszerei. Alstom APS Alimentation par le Sol . Ilyen alsó áramszedős rendszer működik Dubaiban, Bordeauxban, Reimsben és Angers városokban. (Bővebbet a találmányunk szabadalmi leírásában: http://www.facebook.com/fastchargeatmotion –> Fotóalbumok közt)

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    A menet közbeni induktív töltéssel több probléma is van:

    – Drága. Sok réztekercs kell bele, és a réz nagyon drága.
    – Rossz a hatásfoka. A villamos energia kb. 10-30% -a kárba vész, csak fűt, mivel nagy a légrés a csatolt tekercsek között, a nagy légrést csak nagy árammal és sok menetes tekerccsel lehet átmágnesezni, ami nagy rézveszteséget eredményez.

    A mi [b]találmányunk azonban kiküszöböli a fenti problémákat[/b]. ( honlap: [b]http://www.facebook.com/fastchargeatmotion[/b] , itt megtalálható a teljes szabadalmi leírás ábrákkal. )

    – Konduktív töltés, alsó áramszedőkkel – speciális, kerítéssel elválasztott sávokban, ha valamelyik jármű sebessége pl. 20 km/h alá csökken, a feszültség lekapcsol, ez nem jelent életveszélyt (ld. hasonló Alstom villamos rendszerek) . Ez sokkal jobb hatásfokú energiaátvitel, a betett villamos energia több mint 95%-át át lehet így vinni a járműre, kis veszteséggel.
    – [b]Áramvezető, egyenes sínek kiépítése olcsóbb, mint sokmenetes réztekercseké[/b], jóval kisebb az anyagköltség. Ésszerű beruházás, főleg több villanyautó esetén. A vasútvonalak villamosítása is megtérült, és ma már gyakorlatilag a legtöbb vasúti fővonal villamosított (Európában).

    – Az [b]alsó sín vezeti a kisiklásbiztosan járművet[/b], ezt együtt lehet használni ez önvezető járműirányítási rendszerrel. Az önvezető autók problémáját, a biztonságérzet hiányát a renszerünk így megoldja, az autó nem tud letérni a sínről, az autónak mechanikus kapcsolata van a vezető sínnel, ez minden elektronikai hiba esetén biztonságot nyújt.

    – A defektbiztos gumiabroncsok más szituációban is jól jönnek.

    – A sínen vezetett és alsó áramszedőn keresztül töltött elektromos autó – lassítás után – akármikor képes letérni a sínről, és folytatni az útját hagyományos elektromos autó üzemmódban, akkumulátorról.

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    Biztos te is olvastad , hogy a Tesla sem tud többet valós körülmények közt mint maximum kb 250 km hiába írják rá hogy 500 km feletti hatótáv… ugyan is az 500 km es hatótáv labor körülmények között jön ki optimális hőmérsékletben futópadon klíma/fűtés és egyéb segédberendezések pl világítás nélkül. Na már most adott egy 250 km es hatótáv és mondjuk egy Pécs – Pest távolság azt hogyan oldanád meg , hogy úgy közlekedj vele mint egy folyékony üzemanyaggal ” beülsz elindítod felérsz elintézed a dolgodat beülsz hazajössz ” hajtott autóval … táblától tábláig 6-oson 400 km ha pályán mész 440 km … és akkor még nincs benne a városi forgalom mondjuk + 50 km és ugye visszafelé is kell + 50 km . Vagy visszamegyünk a lovaskocsis időszakba mikor több napig tartott egy ilyen túra … mert a töltése is legalább 6-8 órát vesz igénybe mire használható mennyiségű energiát betárol az aksi . Létezik piezo elektromosság is … nevezetesen ha hő vagy nagyobb nyomás éri a kristályt az elektromos áramot termel … voltak ígéretes kísérletek ilyen aszfalt kifejlesztésére sőt forgalmas városokban a járdát is ezzel az anyaggal vonták be és mit ad isten láss csodát termelte az áramot … igaz nem termelt annyit mint ami egy autó mozgatásához kell de szerintem inkább ezt kellene fejleszteni mint a külön hűtéssel ellátott több száz kilós akkumulátorokat …

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    A villanyautók legfőbb hátulütőjére, a korlátozott hatótáv … míg leírad ezt a mondatot, már el is öregedett … Mér ebben az országban is felbukkannak az elektromos kocsik, ebben az országban, ahol a betyár magyar még mindig nem fogta fel hogy a klímaváltozás elöbb utóbb lehetetlenné teszi az élet most ismert formáját a Földön. Még ma kellene abbahagyni a föld alatt evmilliókon keresztül izoláltan raktározódott energiahordozók levegøbepöfögését. Egyszerü paraszti logika.

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    Ezt személy szerint technológiai zsákutcának tartom, amit gazdaságosan nem lehet kivitelezni. Valóban inkább akkutechnológiát kellene fejleszteni. Egy erős elektromágneses térben történő pl. 100km-es utazás vajon milyen hatással van emberi szervezetre? Itt a mágnesvasútnál szerintem jóval erősebb és főleg közevtelenebb mágnesességnek vannak kitéve az utasok. Pacmekaresek, stb.? Ennek fejlesztésére is butaság költeni, tessék nagy energiasűrűségű, kis súlyú és méretű gazdaságos akkumulátort fejleszteni. A feladat adott!

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    A mágneses tér emberre gyakorolt hatását is vizsgálják majd? Annyi “tér” vesz már minket körül, hogy a szervezetünk azt sem tudja hogy rezegjen!

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    anyagilag ez max úgy lenne kivitelezhető, hogy csíkokat marnak az aszfaltba amibe lefektetik a vezetékeket, majd vissza aszfaltozzák, mindezt több 100 km hosszan, összességében több 1000km hosszan az országban…

    Továbbra sem látom értelmét, ha a Tesla tud több 100km-es hatótávú autót készíteni, a többiek fejlesszenek, aztán ők is fognak tudni… addig meg marad a range extenderes villanyautó, átmeneti technológiaként.

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    Az ökörség az az amit írtál 😀 Gondolom úgy van megoldva hogy azokon az úthálózatokon ahol van ilyen rendszer menet közben tölti az aksit ráadásul nem az aksiból nyeri az energiát az autó ilyenkor hanem az útból …ergó amit betöltött és ami még volt az aksiban az megmarad ! Így ha olyan útra tévedsz ahol ismét nincs ilyen rendszer még mindig jó 100 km hatótávod marad … Mondok egy példát : M6 autópálya oda vissza Pest-Pécs ilyen rendszer és letérsz a pályáról még mindig mehetsz 100km et Pesten aztán visszamész a pályára ” mert ugye haza is kell jönni ” ott feltölti szépen az aksit + haladsz … hazaérsz Pécsre ” vagy ahol laksz ” és megint van 100 km ed amit kocsikázhatsz . Nem kell az egész úthálózatot lefedni csak a főbb útvonalakat és ha jól látod a képen is autópálya látszik nem közút ! Az a probléma hogy ilyen Magyarországon jó 40 évig nem lesz ha abból indulok ki , hogy a kötelező útfestéseket sem képesek véghezvinni …

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    Ez egy igazi ökörség, ennyi erővel felsővezetéket is húzhatnának az út fölé, a villanyautók meg egy áramszedővel töltenék magukat, jóval olcsóbb lenne, és nem nagyobb baromság, mint ez… 😀 véletlenül se az akksik fejlesztésére költsék a pénzt, helyette ilyen baromságok kellenek, aztán majd a fél világot beépítjük elektromos úttal… 😀

  • 2017.10.28. at 14:04
    Permalink

    Ehhez vagy globális összefogás kell, vagy marad móka és kacagás. Nyilván 2-es színpad nyert. Eleve nem támogatja senki a villanyautózás úgy ahogy kellene. Eleve bőven elég energia lenne ha a Szaharának a 10-15%-át teleraknák napelemmel. Furcsa mód az egész Föld energiaigényét megoldaná, de hát nem ez a fontos mint kiderült. Szóval ilyen soha nem lesz… Furcsa mód amúgy sem szeretem a tiszta villanyautókat, pláne hogy dögunalmasak, de azért az nagyon jó lenne, ha néha nem kellene feleslegesen benzint égetni mikor nem muszáj (dugók jellemzően és városi közlekedés). Robbanómotor + villanymotor kombó biztos a legjobb megoldás, csak nem terjed hisz drága. Meg aztán, hogy a robbanómotort mivel töltjük fel az is kérdés, ha hidrogént égetnénk szinte semmi CO2 kibocsátás nem lenne, de ez ugye megint globális összefogás kérdéskör. Nem is kérdés, hogy megújuló energiával előállított hidrogén (plusz akár egy kicsi hatótávra elég villanymotor, ami akár maga képes mozgatni a járművel akár képes besegíteni a hajtásba) messze a legkörnyezetkímélőbb. De ez sem cél. Kicsit úgy érzem magam, mint mikor 30-40 évvel ezelőtti sci-fi-ket nézek, jellemzően csilli-villi látványelemekkel van tele, hiper-szuper megapoliszok, repülő autók (jellemzően amelyeket a film szerint már 2010-2030 között bőven repkedni fognak) de szinte semmi abból ami valójában van. A filmekben nincsenek számítógépek, laptopok, online internet, mobiltelefon és kütyük mindenhol. Nem tudhatták előre, hogy mi lesz, de azt az egy dolgot nagyon benézték, hogy kizárólag azon termékek és irányvonalak fejlesztése folyik amik rövid távon óriási hasznot hoznak, hisz mindenki csak egyszer él (vagy nem, de ez nem ide tartozik). Érdekes mód, amiből tömegek gyorsan töménytelen mennyiséget megvesznek az prioritás, minden más (ami fontos, vagy a bolygónkat megmentené a biztos pusztulástól) nem. Ez van. Egyébként akik ezeket a döntéseket meghozzák többnyire jól is döntenek, hisz a kimutatható romlás 30-40 években mérhető, ami az univerzum időérzékeléshez képes fel sem foghatóan rövid idő, de az ő tyúkszaros életükben lótúró. Max majd jobban nyomatom a klímát ha már kurvameleg van nyáron, bár a globális felmelegedés csak az egyik dolog a sok közül. Szóval ez van 🙂 Amúgy ha már a hatótávnál tartunk, a legutolsó tankkal több mint 900 km-t mentem és ez egy majd 20 éves benzines és közel sem 80 literes a tank! Ja és egyáltalán nem mentem lassan. Legalább 2 közigbírságot várok már amit észrevettem (hozzátenném aljas módon oda álltak ahová semmi sem indokolná).

Vélemény, hozzászólás?