• Mi más is mutathatná jobban a kormányzati teljesítményt, mint az, ha európai versenyben mérettetjük meg magunkat
• Ez alapján értékeljük a miniszterelnökök teljesítményét
• De ott van még a Szöllősi-féle együttható

Szerencsésen egybeesnek a kormányzati ciklusok a labdarúgó selejtezőkkel, már amennyiben egy kormányfő kitölti a mandátumát. A nyári tornák bekavarhatnának, például ha kijutottunk volna a 94-es világbajnokságra, akkor az elődöntőben még Boross Péter ülhetett volna a lelátón, a döntőben már Horn Gyula. De szerencsére a válogatott nem akart viszályt szítani nyári szerepléssel a legfelső politikai körökben, sem akkor, sem azóta.

Az 1992-es Eb-selejtezőn és a 94-es világbajnoki selejtezőn is ötfős csoportban negyedikek lettünk.

16 tétmeccs: 7 győzelem, 5 döntetlen, 4 vereség. Kétpontos rendszerben az eredményesség 59,375 százalék volt. Hárompontosban

54,16

százalék lett volna. Ezzel számolunk.

Nem játszottunk tétmeccset a miniszterelnöksége alatt, ehhez ki kellett volna jutni a 94-es világbajnokságra.

Az 1996-os Eb-selejtezőn negyedikek lettünk ötfős csoportban, az 1998-as vb-selejtezőn másodikak ötfős csoportban, pótselejtezőt játszottunk Jugoszlávia - ahol Horn 1963 és 69 között nagykövetségi titkár és tanácsos volt - ellen, ki ne tudná, 1-7, 0-5 lett a vége.

Selejtezőkön 16 meccs, öt győzelem, öt döntetlen, hat vereség, eredményesség

41,6

százalék. Ehhez jön az elmúlt 23 év legnagyobb sikere, egyúttal a hollandiai 1-8-ig a legnagyobb szégyene is, a két pótselejtező.

Abban szinte azonos volt a mostani ciklussal, hogy a két selejtezősorozaton (2000-es Európa-bajnokság, 2002-es vébé) majdnem végig egy hazai szakember irányította a válogatottat. Akkor Bicskei Bertalan, aki a második sorozat végén adta át a helyét Gellei Imrének, miután eldőlt, hogy megint nem juthatunk ki az aktuális világbajnokságra. Az Eb-selejtezőn hatos csoportban, a vb-selejtezőn ötös csoportban lettünk negyedikek.

Selejtezőkön 18 meccs, 5 győzelem, 5 döntetlen, 8 vereség. Ez

37

százalék.

Nem töltötte ki a ciklusát, de azért jutott neki is tíz meccs, és az ő idején lett külföldi szövetségi kapitánya Magyarországnak, Lothar Matthäus személyében. Egy teljes selejtező köthető Medgyessy nevéhez, az 2004-es Európa-bajnokságért egy ötös csoportban csak San Marinót előztük meg. 2004 szeptemberben Izland-veréssel búcsúzott, ekkor a 2006-os vébéselejtező második körében jártunk. Az elsőn kikaptunk Horvátországban 3-0-ra.

Összesen tíz meccs, 4 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség.

Az

46,66

százalék.

A maga részéről egy svédországi 3-0-s vereséggel indított a 2006-os selejtezőn, Matthaussal a kispadon. Nem sikerült kijutnunk, pedig ez az a világbajnokság, aminek repihátizsákját a mai napi magával hordja Orbán Viktor mindenhova. Aztán jött egy csapnivaló Eb-selejtező, két magyar edzővel, egy hetes csoportban lettünk hatodikak, és sikerült kikapnunk Máltán 2-1-re. Amikor Gyurcsány leköszönt, akkor már a 2010-es vébéért hajtottunk, külföldi edzővel, Erwin Koemannal. Nem is álltunk rosszul, de csak azért, mert az összes könnyű ellenfelet előre vettük.

Összesen: 26 meccs, 11 győzelem, 3 döntetlen, négy vereség.

Az

46,15

százalék.

Bajnai Gordon

Nem lettünk volna a helyében. Amikor Gyurcsány után miniszterelnök lett, akkor látszólag pazarul álltunk, négy győzelemmel, egy döntetlennel és egy vereséggel a csapat még messze nem veszítette el matematikai esélyét a továbbjutásra a 2010-es vb-selejtezőkön, Albániát és Máltát vertük oda-vissza, a dánokkal itthon döntetlent játszottunk, a svédektől persze kikaptunk kint. De még nem játszottunk egyszer sem a portugálokkal, hátra volt az itthoni svéd meccs és a kinti dán.

A Bajnainak jutó négy meccsből csak azért nem lettünk nullapontosok, mert a dánok elleni utolsó meccsen úgy nyertünk, hogy a dánoknak már tökmindegy volt az eredmény. Igaz, nekünk is. Gyurcsányal, Bajnaival és Koemannal a kispadon végül negyedik helyt értünk el a hatos csoportban a 2010-es vébé selejtezőjén. Azt ugyanakkor nem lehet mondani, hogy az Építők kapusa a kompromisszumok embere, döntetlen egyszer sem játszott a válogatott, amíg ő kormányfő volt.

Összesen: négy meccs, egy győzelem, három vereség.

Az

25

százalék.

Újra két teljes selejtezőkör jutott a magyar miniszterelnöknek, újra érdemes volt VIP-szektorba járni, legalábbis egy ideig. Kétszer harmadik hely két hatos csoportban, egy történelmi 27. hely a világranglistán, egy történelmi, agyrázkódással felérő 1-8 Amszterdamban, és egy történelemre érzékeny 0-3 Bukarestben, végül az MLSZ-elnök szuttyogtatása, számos kritika és külföldi edző keresése a kispadra.

Összesen:húsz meccs, 11 győzelem, 3 döntetlen, 6 vereség.

Az

60

százalék.

De nem hallgathatjuk el, hogy van egy kis igazságtalanság a számításban. Hiszen hiába küldjük azzal a reménnyel a pályára a csapatainkat, hogy "a magyar nemzet legnagyszerűbb tulajdonságait mutassák be sportkörülmények között. Gógyi, lovagiasság, bátorság, cselvetés, nagyság", nyilván nem hathat azonnal a legkiválóbb kormányfő munkája sem a válogatottra teljesítményére.

Egyelőre keressük a megoldást, hogy közelebb hozzuk a realitásokhoz a számok szikár világát. Támpontnak persze addig is itt van a felcsúti csapat kommunikációs főnökének, a mindenhol máshol nagy tekintélyű FourFourTwo magyar változata főszerkesztőjének, Szöllősi Györgynek az iránymutatása még a nyárról, amikor is az összes magyar klubcsapat olyan hamar kiesett a nemzetközi kupákban, amilyen hamar az még magyar csapatoknak sem sikerült soha.

Szóval, szerinte Gyurcsány a hibás, kár örvendezni a baloldalnak, mert "azt talán senki sem vitatja, hogy a foci olyan műfaj, amelyben a befektetett pénz és munka tíz, tizenöt, húsz év múlva hoz gyümölcsöt. A hasonlatnál maradva: a magyar foci kudarcáért a most regnáló kormányt és MLSZ-t hibáztatni olyan, mint odaállni egy tavaly ültetett facsemete mellé, és gúnyosan rámutatni: hát ezen még gyümölcs sincs! Ne is öntözzük, ne is metsszük hát, minek a rápazarolt energia?"

Úgyhogy lehet, hogy egyelőre az Antall-kormány kudarcait érezzük még. Viszont a 2034-es kormányfő egy életre hálás lehet majd.