Statisztikai adatok szerint Magyarországon évente 35 ezer ember veszíti életét dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Közel 2500 passzív dohányost mások cigarettafüstje öl meg.
A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A Magyar Kardiológusok Társasága szerint 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka dohányzik rendszeresen. A fiatalok körében elég siralmas a helyzet, minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját, a 13 évesek között ez az arány 50 százalékos, 10 kezdő középiskolásból pedig 7 már cigarettázott.
A dohányosoknál sokkal magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket: ez a szívinfarktus melegágya. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat.
Egy 700 dohányos felnőtt megkérdezésével végzett kutatás szerint az elmúlt két évben nem változott a dohányosok leszokási hajlandósága. Bár a káros szenvedéllyel élők 73 százalékának volt már olyan időszaka, hogy saját elhatározásból időlegesen leszokott, többségük - 46 százalék - többször, de sikertelenül próbálkozott. A gyakoribb próbálkozás főként a középkorú, 36-55 év közötti korosztályra jellemző. A leszokás gyakorisága tekintetében nincs különbség az alapján, hogy a dohányos krónikus beteg vagy panaszmentes.
A kutatásban részt vevő, leszokással már próbálkozott dohányosok a napi rutin illetve a megfelelő akaraterő hiánya miatt képtelenek letenni a cigarettát. Emellett a leszokásért küzdők egyötöde állítása szerint nem talált megfelelően hatékony eszközt, módszert, illetve bizalmatlan volt ezekkel szemben. Sokak esetében a támogató, biztató szociális környezet hiánya vezetett sikertelenséghez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
