Nem izgatta a cigányosztály az OKM integrátorát

"Ma gyakorlatilag bármi történhet egy iskola ajtaja mögött, nincsenek ellenőrzések, nem tartatják be az esélyegyenlőségi törvényeket. Mi ezt kérjük most számon a minisztériumtól" - mondta az [origo]-nak az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetője, Mohácsi Erzsébet.

A Népszabadság csütörtökön írta meg, hogy az alapítvány beperli az államot az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséért. A CFCF a múlt héten perelte be 50 millió forintra a magyar államot a Fővárosi Bíróságon. Az elsőrendű alperes az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a másodrendű alperes pedig a miniszter, Hiller István. A jogvédő szervezet vezetője azt mondta: most telt be náluk a pohár azzal, hogy szerintük a minisztérium túl keveset tesz a roma gyerekek iskolai szegregációjának megakadályozásáért.

A cigány gyerekek harmadát szegregálják

Az alapítvány a keresetét két, állami megrendelésre készült szociológiai tanulmányra alapozza. Az egyiket maga az Oktatási Minisztérium rendelte meg, 2005-ben jelent meg, és megállapította, hogy 2000 óta erősödött a roma gyerekek iskolai megkülönböztetése, elkülönítése. "Jelentősen növekedett azoknak az iskoláknak a száma, amelyek végérvényesen a szegények, a marginalizálódott, leszakadt társadalmi csoportok gyerekeinek az oktatási intézményeivé váltak" - írják a szerzők, Liskó Ilona és Havas Gábor. A tanulmányból kiderül az is, hogy 2004-ben az iskolák 16,1 százalékában volt homogén cigány és nem cigány osztály.

Az alapítvány másik hivatkozási alapja a 2008-as Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért, amely a Miniszterelnöki Hivatal felkérésére készült. Ebben az áll, hogy az általános iskolákban a roma tanulóknak nagyjából harmadát oktatják szélsőségesen szegregált körülmények között. A kötet egyik tanulmánya szerint az ország általános iskoláiban legalább 3000 roma többségű osztály található, és ezek közül 1200-ba csak romák járnak. Az 1980-as évek elején még csak 150 ilyen osztályt tartottak számon, tehát miközben a cigány tanulók aránya csak duplájára nőtt, a homogén roma osztályok száma megnyolcszorozódott azóta.

Tíz év után is cigány osztályok Tiszavasváriban

A CFCF keresetében a problémás iskolák között nevezi meg a tiszavasvári Pethe Ferenc Általános Iskolát. Az iskola az 1990-es évek végén vált ismertté egy szegregációs botrány miatt: külön ballagtatták ugyanis a nem cigány és cigány tanulókat, ráadásul az utóbbiak a büfét és a tornatermet sem használhatták. 1999-ben jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy az akkori fenntartó, a tiszavasvári önkormányzat megsértette ezzel a cigány gyerekek személyiségi jogait.

Mohácsi az [origo]-nak azt állította: az intézményben azóta sem javult a helyzet. Tiszavasvári önkormányzata tavaly márciusban úgy határozott, alapítványi fenntartásba adja a Pethe Ferenc Iskolát. Mohácsi szerint az önkormányzat azért döntött így, hogy megszabaduljon a roma gyerekek elkülönítésének felelősségétől.

A város polgármestere, Rozgonyi Attila azt állította az [origo]-nak: a lépésnek kizárólag szakmai okai voltak, az alapítvány ugyanis be tud vezetni olyan új oktatási módszereket, amelyekkel felzárkóztathatók az ott tanuló hátrányos helyzetű diákok. Az önkormányzat tavalyi szeptemberi testületi ülésének nyilvános jegyzőkönyvéből azonban kiderül, hogy más okok is az iskola kiszervezése mellett szóltak. Az egyik képviselő, Halász László az ülésen elmondta, hogy 2008-ban három elsős, tisztán cigány osztály is indult az iskolában, emiatt nem tudták igénybe venni az integrációs normatívát, ami előfeltétele volna uniós pályázatok benyújtásának is.

A polgármester erre a jegyzőkönyv szerint három választási lehetőséget sorolt fel. Az első az lett volna, hogy fenntartják a jelenlegi állapotot, "de ekkor a város vállalja a minisztérium által félévente kiszabható 6-10 millió forintos bírság megfizetését és esetleg a botrány kirobbanásának következményeit" - áll a jegyzőkönyvben. Rozgonyi szerint a második lehetőség, a teljes integráció veszélye, hogy akkor a nem cigány szülők esetleg környező települések iskoláiba vinnék át a gyerekeiket.

A harmadik lehetőség Rozgonyi szerint a "racionális és folyamatos" integráció volt, ekkor vetette fel, hogy alapítványi kezelésbe lehetne adni az iskolát. A megoldás lényegét úgy írta le, hogy minden, a jegyzőkönyv szerint szocializálatlan, óvodába nem járt, hátrányos helyzetű gyerek egész napos képzést kapna, de elkülönülten. A polgármester már ekkor azt mondta, hogy a szegregáció miatt sokan kritizálhatják majd őket, de hozzátette, hogy szerinte ez a lépés már az integráció irányába mutatna. Rozgonyi a jegyzőkönyv szerint arra is kitért, hogy ebben az esetben a pályázatok kérdése is megoldódna, mert így a város másik két iskolája jogosult lenne az integrációs normatíva igénylésére és az uniós pályázatok fenntartására, benyújtására.

Az iskola alapítványi kezelésbe adása ellen Mohácsi szerint tiltakoztak a szülők, a polgármester szerint azonban ez nem igaz. Mohácsi azt mondta: az oktatási tárcának tudnia kellett az iskolában uralkodó szegregációról, mert tavaly Hiller személyesen is járt Tiszavasváriban. A miniszter látogatásának tényét a polgármester is megerősítette az [origo]-nak. A pereskedő alapítvány vezetője azt állítja: két hónappal ezelőtt jelentették az oktatási tárcának, milyen problémák vannak Tiszavasváriban, de választ azóta sem kaptak.

Az oktatási tárca állítja: mindent megtesz

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) sajtóosztálya az [origo]-nak csütörtökön azt írta: az alapítvány által indított perről egyelőre nincs tudomásuk. A válaszlevélben az áll, hogy a tárca "minden tudomására került ügyben eljár, illetve megteszi a megfelelő lépéseket". A közlemény szerint az állam két színtéren tud beavatkozni: vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság által vagy az Oktatási Hivatalon keresztül, amely azokat az eseteket is kivizsgálja, amelyekről a sajtóból szerez tudomást.

A minisztérium tájékoztatása szerint 2007 szeptemberétől napjainkig 34 eljárás indult. Az alapítvány vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy az utóbbi két évben csak két esetben rendelt el vizsgálatot az Oktatási Hivatal: a kerepesi és a csörögi ügyben. (A két ügyről keretes írásunkban olvashat.)

Az OKM válasza szerint a hivatal célja a jogsértések megszüntetése, meghatározza, mit kell tennie ezért az intézményeknek és a fenntartónak, és az eddigi tapasztalatok szerint az érintettek mindent meg is tesznek ezért az esetek túlnyomó többségében. Ebben segít az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) is - írta a minisztérium. Az OOIH régiós koordinátora, Balogh Gyula is részt vett a tiszavasvári önkormányzat szeptemberi ülésén. A jegyzőkönyv szerint "mindenkit megnyugtatott, hogy a felvázolt lehetőség alapján a szociálisan hátrányos gyermekek teljesen elkülönítetten fognak tanulni a többi gyermektől". Balogh az ülésen hozzátette, hogy ezzel nem a szegregáció fenntartása a cél, hanem hogy a gyerekek speciális felzárkóztató oktatásban részesüljenek.

A minisztérium reagálásban kitért arra, hogy a hivatal nem indíthat eljárásokat olyan általános kijelentések alapján, hogy "több száz iskolában különítik el a gyerekeket". A tárca szerint az Oktatási Hivatal ugyanakkor korábban együttműködési megállapodást kötött a konkrét esetek kezelésére a pert indító alapítvánnyal.

A tárca szerint folyamatosan zajlik a jogszabályok felülvizsgálata és módosítása annak érdekében, hogy a törvények erősítsék a rászoruló gyerekek érdekét, emellett több programot indítottak az integrált oktatásért. Ilyen az óvodáztatási támogatás, a módszertani alapú fejlesztéseket szolgáló Integráció Program és az integrációban részt vevő pedagósoknak adott pluszjuttatás. Ezenkívül átalakították a beiskolázási körzetekről szóló szabályozást azért, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ne adott iskolákban koncentrálódjanak. A minisztérium szerint a körzethatár-szabályozás hatása a 2010. tanévben fog érvényesülni.