Izé

A nagy sikert aratott manga anime feldolgozása szintén sokak tetszését nyerte el. A mai napig rengeteg rajongója akad a sorozatnak, melyet a legjobb és a legközkedveltebb animék között tartanak számon.
Előzetes

IMDb
A harmadik Death Note film egy különálló történet, mely sem a mangában sem az animében nem szerepel. L-nek egy bioterrorizmussal foglalkozó csoporttal kell leszámolnia, élete utolsó 23 napját mutatja be a film.

Death Note 1-2 ( Death Note, The last name)
Írva gyilkolni, olyan kiváltság, amely nem adatik meg minden földi halandónak, ha csak nem éles kritikai érzékkel megáldott publicista az illető, vagy nincs a kezében egy halállista. A „halállista” fogalom alatt, ne egy extrákkal ellátott, emberbőrbe csomagolt, állatszemekkel ékesített, már a puszta megjelenésével hálálsikolyra ösztönző kódex-szerű misztériumra gondoljunk. Az a bizonyos lista, ami alaposan felkavarja a történetbéli Japán hétköznapjait, küllemét tekintve ugyanis nem nagyobb és nem különlegesebb egy a gyári paramétereiből adódóan, iskolai használatra szánt füzetnél. Az  A4-es, fekete borítós, külsőleg semmi extra, laptömb  története azonban, annál érdekesebb.

Az urbanlegends.hu oldal szerkesztőjének egy nagyon jól sikerült média hack-jének az elkészítését követi végig a film egészen a kezdetektől a hír bukásáig és még utána is. :)

Itt egy interjú a film készítőivel.

A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban. Végezetül Moore a 9/11-es katasztrófa hőseinek egy csoportját gyűjti maga köré - olyan mentőmunkásokat, akik ma immunrendszeri betegségekben szenvednek, ám az Egyesült Államokban megtagadják tőlük a megfelelő orvosi ellátást. A rendező a legváratlanabb helyre viszi el ezeket az embereket, ahol, amellett, hogy megfelelő ellátásban részesülnek, diplomáciai bonyodalom részesei is lesznek.

Előzetes

Leírás
A "The Corporation" lebilincselő esettanulmányokon és őszinte vallomásokon keresztül tárja a néző elé a kirakatok mögötti feszültségeket, a társaságokon belül és az ellenük vívott harcban kibontakozó drámai fejleményeket.
Ez a hiánypótló film a világkereskedelem legújabb jelenségeit elemezve felteszi a meglehetősen aggasztó kérdést: Milyen következményekkel jár az emberekre, a környezetre, a demokráciára és Földünk jövőjére nézve, ha mérhetetlen hatalmat adunk egy olyan intézménynek, melynek legfőbb törekvése, hogy a részvényesek vagyonát növelje, és nem tartja feladatának, hogy erkölcsi szempontokkal is foglalkozzon? Van olyan módszer, mellyel a könyörtelen profithajszolási kényszere gyógyítható, vagy csak az erős korlátozó intézkedésekben bízhatunk?

Előzetes

A Kóla, puska, sültkrumpli rendkívüli erejű film. Erkölcsi értelemben elmarasztaló vádbeszéd a félelem kultúrája ellen, egy olyan világ ellen, amelyben az emberek állig felfegyverkeztek és aztán az indulatok elszabadulásával ámokfutóvá lettek. Mint hazájában a legismertebb szatirikus és társadalmi kérdésekkel is foglalkozó dokumentarista, ezzel a szó legszorosabb értelmében úttörő jelentőségű filmmel Michael Moore egy olyan merész kérdést tesz fel, amelyet egyetlen amerikai sem merne megfogalmazni manapság, ezekben a vadul hazafias időkben: "Lőfegyver-bolond nemzet vagyunk-e, vagy egyszerűen csak bolondok?"

Globalizált mozivásznaink előtt hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról a tényről, mely szerint a legtöbb amerikai horror-remek, remake, azaz Japánban fogant. Gondljunk csak a legismertebbekre: A japán Ringu-ból adaptált Ring-re, vagy a Godzilla néven amerikanizált, Gorija című alkotásra.

További infók

A gyerekkor speciális téma, hát még ha összevegyítjük egy régvolt nyárral, hozzáadjuk a 70-es éveket, Dél-Olaszországot és egy nagyadag szegénységet, máris kapunk egy különleges hangulatú filmet. A Nem Félek kísérlet arra, hogy hogyan lehet létrehozni egy ilyen különleges hangulatú filmet.