Utólag könnyű okosnak lenni...

2017. március 17. 17:00 - Al

A világ legpokolibb hajóbontója

gadani13.jpg

Hiába puszta kézzel dolgoznak a munkások, még mindig a hírhedt pakisztáni Gadaniban bontják a leggyorsabban a hajókat. A roncstelep fénykorában 30000 munkás dolgozott itt életveszélyes körülmények között, éhbérért. 

gadani3.JPG

Hajóvontatók, de nem a Volgán

A nyolcvanas években Gadani volt a viág legnagyobb hajóbontója. Ma már legfeljebb a harmadik az indiai Alang és a bangladesi Chittagong után, a munkások mégis hatszor olyan gyorsan dolgoznak, mint az utóbbi két helyen. Viszont jóval több a baleset is, melyek gyakran halálosak.

gadani15.gif

Gadani 50 kilométerre van Karachitól.

gadani14.jpg

Hajók a parton, madártávlatból.

gadani11.jpg

Roncsok

gadani5.jpg

Mindent eladnak, ami még használható

A Pakisztáni Hajóbontók Szövetségének elnöke, Ikhlaq Memon változásokat ígért erre az évre. Hogy miért nagy szó ez? Mert az utóbbi 30 évben semmi sem történt, ami a pakisztáni hajóbontást korszerűsítette, vagy a munkások munkakörülményeit javította volna.

Hihetetlen, de a hajóbontóban dolgozók jobbára puszta kézzel mennek neki a gigantikus roncsoknak, és szedik szét azokat.

 

Nem csak az eszközeik szegényesek, infrastruktúra sincs, mivel a hajóbontó területe magánszemélyek tulajdonában áll, akik mindeddig nem egyeztek bele, hogy utakat, vagy különböző épületeket hozzanak létre az érintett 10 kilométeres partszakaszon. Eközben az indiai Alangban például japán segítséggel folyamatos fejlesztések zajlanak.

gadani8.jpg

"A hajóbontó a munkások temetője"

gadani.jpg

Utak?

gadani10.jpg

Portré

gadani12.jpg

A bontás szinte az egyetlen munkalehetőség a környéken

2016 novemberében a hajóbontás történetének legszörnyűbb katasztrófája borzolta itt a kedélyeket, amikor 24 ember meghalt, 50 pedig megsebesült a 24000 tonnás MT Ace nevű japán olajszállító hajó felrobbanásakor.

A lángoló monstrumon 150 munkás esett csapdába, akiknek nagy részét a tűzoltók mentették ki. A tűzoltó felszerelés szegényessége miatt azonban napokig tartott az oltás.

 

A robbanás olyan hatalmas volt, hogy a hajó egyes fémalkatrészeit 2 kilométerrel odébb találták csak meg. a baleset oka az lehetett, hogy a munkásoknak már azelőtt hozzá kellett fogniuk a bontáshoz, hogy a hajó üzemanyagtartályait teljesen kiürítették volna. 

gadani6.jpg

A katasztrófa

gadani7.jpg

Sebesültet szállítanak

Az utóbbi 10 év Gadani történetében a súlyos balesetekről és a sztrájkokról szült. 2016 májusában is sztrájkoltak a munkások, hogy kikényszerítsék a biztonságos és környezettudatos hajóbontásról szóló Honkongi Egyezmény betartatását a kormánytól - sajnos eredménytelenül.

A baleset előtt pár nappal is sztrájk volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy naponta átlagosan 2 hajóbontó munkás szenved komoly sérülést, évi szinten pedig 28 munkás hal meg a veszélyes munkakörülmények miatt.

gadani2.jpg

Ma már csak 6000 főt foglalkoztat a bontó, kérdés, mi lesz a jövő?

 

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://iparikatasztrofak.blog.hu/api/trackback/id/tr4712345591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ZON 2017.03.18. 15:49:36

Tetszettek volna gázszerelőnek tanulni.

csak néha benézek ha marhaságot látok 2017.03.18. 16:22:17

" hatszor olyan dolgoznak" szerintem itt hiányzik a gyorsan szó.

csak néha benézek ha marhaságot látok 2017.03.18. 16:24:29

Chittagong pedin Bangladesh-ben van és nem Kambodzsában

Az Ellenálló 2017.03.18. 16:58:20

Az egészben az a legszörnyűbb, hogy a munkások szívnak, míg mindenki más jól jár. A hajótulajdonos olcsón megszabadul a hajójától, mert nem valami drága nyugati céget bíz meg a bontással, a munkások főnöke biztos jól keres vele, az államnak meg jól jön, hogy növekszik a gazdaság, miközben a munkásokat szinte rabszolgaként kihasználják.

AzUtazó · http://utazzunk.blog.hu 2017.03.18. 17:11:49

Hallod atnezted te ezt nem olvastad at! Olyan hibak vannak benne hogy ordit!

Al 2017.03.18. 17:14:26

@AzUtazó: Saját hibáira sajnos immunis az ember, főleg ha már szimbiózisban él a számítógéppel. Ezért jó, hogy jöttök és szóltok! :)

gyászhuszár 2017.03.18. 17:49:30

Ezt a tortenetet itthon is le lehetne kepezni. Az egesz lenyege hogy nem mindegy hova szuletsz, sajnos van kulonbseg emberelet kozott.

Awkward Avoidance Viking 2017.03.18. 18:39:08

@AzUtazó: a saját szemedben lakó gerendát láttad már?

Pierr Kardán 2017.03.18. 21:24:37

Az, hogy puszta kézzel dolgoznak, az azt jelenti, hogy puszta kézzel fogják a plazmavágót?

ZON 2017.03.18. 21:43:07

@Pierr Kardán: nincs ott olyan. Lombfűrésszel dolgoznak.

tede 2017.03.19. 00:25:00

Ezek se normálisak. Ott güriznek éhbérért, ahelyett hogy eljönnének dzsörmönibe menekültnek.

gigabursch 2017.03.19. 10:08:52

Az 1980-as évek elején volt egy IPM cikk is erről.
Hajóvágók címmel.

A cikkról egyébként egy totál kép volt a hátsó borítóján.
Akinek megvan, az linkelje már be ide.

David Bowman 2017.03.27. 19:12:50

@gigabursch: Nem emléxem. Nem kevered a NatGeóval? Én úgy emléxem, abban olvastam először.

gigabursch 2017.03.29. 07:15:21

@David Bowman:
Jól emlékszem.

HAJÓVÁGÓK

Emlékszem rá, hogy először még hajvágóknak olvastam és nem értettem a hátsó borító képét. Olyan 1981-83 körüli évjárat, bent meg egy 2-3 oldalas cikk.

NatGeo ekkor idehaza még fasorban sem volt.

David Bowman 2017.03.29. 16:56:11

@gigabursch: Nekünk járt a NatGeó. Elő lehetett rá fizetni. A nemzetközi újságboltban (Erzsébet - híd pesti hídfő) meg is lehetett venni.

gigabursch 2017.03.30. 11:57:47

@David Bowman:
Akkoriban?
Nem is tudtam, hogy kapható volt.

Ellenben nagyanyámnak járt az IPM meg a FSzM (Film-Színház-Muzsika).
Ez utóbbi sose érdekelt, de az előbbit főleg a képek miatt mindg néztem.
Utólag könnyű okosnak lenni...
süti beállítások módosítása