Vagány ház az ürömi ormokon

Nem is olyan rég írtunk az Urbanistán egy eladó ürömi házról. Volt egy csomó fotó a klasszul kialakított belsőről, meg a gyönyörű panorámáról, amelyekről nem is hinné az ember, hogy a budapesti agglomerációban jár.

A házat, amiről most szó lesz, a tervezők ajánlották a figyelmembe. Egy családi ház, amit épp csak átadtak, s nem is a belső kialakítása izgalmas, hiszen még nem költöztek be.

Viszont ez is az ürömi ormokon van, és nagyon klasszul néz ki.

Szögezzük le az elején: egyáltalán nem vagyok híve a zöldmezős beruházásoknak a budapesti agglomerációban, és sajnálok minden új telket, utcát, amit a zöldbe vágnak a Budai-hegyekben. Ez a poszt azonban most nem erről szól, hanem egy feladatról, amit a reload építészstúdió kapott és amit tök jól oldott meg. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy ha már új területeket csapnak a kertvároshoz, akkor ott milyen házak állnak, főleg egy ilyen kiemelt ponton.

A feladat a következő volt:

1. építeni egy kétgenerációs családi házat, ahol együtt, de mégis jól elkülönülve tudnak élni a szülők és a fiatalok,
2. passzolni a környezethez és megfelelni egy csomó előírásnak,
3. kihasználni a telek adottságait, mindenek előtt a páratlan panorámát.

Na akkor lássuk, hogyan sikerült a feladat megoldása.

Elég sok pocsék kétgenerációs házat láttunk már ahhoz mindannyian, hogy legyen egy kis pejoratív mellékíze a kifejezésnek. Na most ezt itt felejtsük el.

Természetesen a megrendelő sem valami kétszintes izére gondolt, ahol egy kert felőli vaslépcsőn lehet felmászni az egyik lakásba, és azt is szerették volna elkerülni, hogy egy közös nagyszobában botoljanak egymásba a rokonok.

A megoldás az egyetlen alapra helyezett két épületrész lett. A közlekedő közös, de mindkét lakrésznek saját bejárata van. Ha úgy alakul, nem csak rokonok lakhatják a két szárnyat. Az egyik lakás főhomlokzata például előrébb van, így nyugodtan lehet használni mindkét erkélyt anélkül, hogy az egyikből belátnának a másikba.

Más kérdés, hogy a hivatali procedúrák során majdnem elvérzett a dögös dizájn, ugyanis bár minden előírásnak megfelelt, nem akarták elfogadni az illetékesek, hogy ez egyetlen épület, ezért a közlekedőfolyosót kénytelenek voltak lezárni hátul. Ezzel ugyan veszített az épület a nyitottságból, és egy fontos kertkapcsolattal lett kevesebb, viszont ennek árán megmaradhattak egyedi vonásai. 

Az előírások közt persze van egy csomó értelmes is, például a kötelező nyeregtető, amivel Üröm arculatát szeretnék megőrizni a döntéshozók. Ezt úgy tűnik nem korlátként, mint inkább inspirációs forrásként élték meg az alkotók. Ez a két részre osztott épület a két nyeregtetővel ráadásul nem csak izgalmasabb, de tájba illőbb is, mint egy kétszer ekkora tömb lenne közös tető alatt.

A nehéz körülményeket persze nem csak az előírások és a kerékkötők jelentették, hanem a környezet adottságai is. Egy felhagyott bánya szélén vagyunk, itt az alapozást nem elég ásni, olykor bányászni kell.

A hatalmas üvegezett homlokzatok (a függönyfalak) nem csak a nappaliba engedik a fényt, de a felette elhelyezett hálószobák és az azokhoz tartozó zuhanyzók is úgy vannak kialakítva, hogy az ember az alatta elterülő Budapest panorámájával ébredhet. Ennek persze ára van - szó szerint is.

A házat a telek legmagasabb pontjára kellett tenni, hogy ki lehessen használni az adottságait, vagyis hogy az örök panoráma tényleg örök maradjon. A megrendelők belementek a lépcsőzésbe, ami persze nem csak többletköltséget, de életformát is jelent majd. Viszont így nem csak az épület lett szebb, de a látvány is belőle.

Ami a technikát illeti: hőszivattyú működik benne, amihez a villamos energiát napelemek termelik, a melegvíz-előállításba napkollektorok is besegítenek. Ha minden a tervek szerint alakul, egy lakás fűtése, hűtése és a meleg víz előállítása havi tízezer forintból jön majd ki. A gáz be sincs vezetve.

A közel egy éves tervezés, majd a legalább ennyi ideig tartó kivitelezés után a közelmúltban átadták végre az épületet. A következő lépés a képen még kopár telek parkosítása lesz, de a ház már így is nagyon jól néz ki!